Farsangi felvonulással búcsúztak a téltől hétvégén, Nyíregyházán. A térségi hagyományokat a helyi néptánc együttesek mutatták be a résztvevőknek, akiket farsangi fánkkal, ételekkel és italokkal vártak a szervezők. Az elmúlt években már hagyománnyá vált a jósavárosi felvonulás, amelyre évről évre több tucatnyian érkeznek különböző maskarákba öltözve.

Különböző zajkeltő eszközökkel próbálták elijeszteni a telet a Jósavárosban a szombati felvonuláson. A gyülekező helyszínén megjelentek a farsang jellegzetes alakjai, mint például a medve, a cigányasszony, a pap és a pulyaszedő is. A szatmári vidék farsanghoz kapcsolódó hagyományai a legkarakteresebbek, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyének ez egy külön színfoltja, többek között a panyolai vendégek jelenítettek meg őket a Jósavárosban. Sőt, még a busók is felbukkantak a felvonuláson.

Busók a panelrengetegben

„A táncegyüttesekkel a hagyományokat próbáljuk visszaültetni itt a lakótelepi környezetbe. A hagyományok ápolásával célunk, hogy a kultúra is jelenjen meg ilyen közösségekben és a busó jelmezt is azért hoztuk el, hogy ha valaki nem találkozott még vele, az élőben is megnézhesse, megszemlélje, hogy mi is az” – mesélte Balogh Tamás, aki busónak öltözve vett részt a farsangi rendezvényen.

Ezekkel az alakokkal a hagyományőrzés és a jókedv került a főszerepbe a nyíregyházi farsangi felvonuláson, így búcsúztak a téltől.

A felvonuláson azonban nem minden férfi lehetett biztonságban, a cigányasszonyok egy kis meglepetéssel készültek számukra.

„A minél szőrösebb férfiakat fogjuk megborotválni, hogy csodaszépek legyenek, ehhez nem igazi borotvakrémet használunk, hanem elárulom a titkot, nagyon jó ízű tejszínhabot, amit egy késsel, ami nem éles, ezzel szedjük le és hitetjük el az ifjúval, a pácienssel, hogy szép és gyönyörű és kezdődhet a tavasz és a nyár” – mesélte Kállai Beatrix.

Hároméves hagyomány

A felvonulás négy állomásán a térségi hagyományokat a helyi néptánc együttesek mutatták be a résztvevőknek. Az elmúlt években hagyománnyá vált a jósavárosi felvonulás, amelyre évről évre több tucatnyian érkeznek különböző maskarába öltözve. Miután körbe sétálták a Jósavárost, a gyülekező helyszínére várták vissza a résztvevőket, akiket finom falatok, hurka, kolbász, farsangi fánk és meleg tea várt.

„Három évvel ezelőtt nagyot gondoltunk azzal, hogy el szeretnénk hozni ide a panelházak közé egy olyan farsangot, amivel nem biztos, hogy mindenki találkozni tud. Ehhez mintául vettük a panyolai hagyományőrző farsangot, a felvonulást pedig már harmadjára szerveztük meg és óriási büszkeség számunkra, hogy színesíti a rendezvényt maga Panyola is” – nyilatkozta Nagy Szabina képviselő, a szervező A Gyermekekért, a Fiatalokért és a Családokért Egyesület elnöke.

Kiszebábot is égettek

Egy igazi téltemető népszokással zárult a jósavárosi farsang, kiszebábot égettek a táncosok. A szalmából készült báb általában egy menyecskét ábrázol, így volt ez a szombati rendezvényen is. A hagyományok szerint az égetéssel megszabadulnak az emberek a különféle bajoktól.

„A kiszebáb égetés nem a szatmári alakoskodáshoz tartozik, viszont fontos tartottuk, hogy egy jelképes programmal el tudjuk égetni, el tudjuk űzni a telet, úgyhogy ennek ez a célja. Visszük magunkkal a kiszebábot, amit utána majd itt felállítunk és meggyújtunk, majd a néptáncosokkal és a lakosokkal közösen körbe táncolva megpróbáljuk elűzni a telet” – tette hozzá Nagy Szabina.

A farsangi időszak utáni első nap idén február 14-re esik, hamvazószerda a húsvétvasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznap. Ettől a naptól a hagyományok szerint megszűnnek a zenés, hangos mulatságok és elkezdődik a 40 napos böjt.