Fantasztikus alakítással indult Szabó Márta évada - Színházi bestiák a Krúdy Kamarában

Fantasztikus alakítással indult Szabó Márta évada - Színházi bestiák  a Krúdy Kamarában
Szabó Márta

Fantasztikus alakítással indult Szabó Márta évada, melyet Verebes István rendezésében, a Színházi bestiák című előadásban nyújt a Krúdy Kamarában.

Miközben az elmúlt hét végén megtartott premier nézői a Móricz Zsigmond Színház Jászai Mari-díjas művészének arcát fürkészték, játékát figyelték, vele együtt hihetetlen emberi mélységeket járhattak be. Megerősödött sokunkban, amit eddig is tudtunk: Márta különleges  lélekábrázoló tehetséggel bír.

A királyi társulat tagja

A történet a Shakespeare halála utáni időkben játszódik, a XVII. században

– nyilatkozta lapunknak.

–  Ekkoriban engedélyezték először a nők színpadra lépését. Öt színésznő életét követhetjük nyomon, akik a Királyi Társulat tagjaiként elsőként állhattak színpadra női ruhában, női szerepeket játszva. Ők valóban létező személyek voltak II. Károly uralkodása idején. A színház igazgatójának feleségét, Mrs. Bettertont játszom, aki tehetségének és státuszának köszönhetően a társulatban a legmagasabb pozíciót foglalja el. Kezdetben az én karakterem a színházi hierarchia csúcsán áll, de aztán megjelenik a teátrumban az új generáció, és ez az õ pozíciójában változást hoz. Fokozatosan szembesül azzal, hogy az eszményeit elavultnak tartják, a fiatalok már más „elveket” vallanak. Megváltozik a nő helyzete a színházban és a magánéletében egyaránt.

Az álmaikért küzdenek

Mint Szabó Márta elmondta, a régmúltban játszódó darab a mai napig aktuális és húsbavágó, hiszen a benne lévő szituációk mindannyiunk számára ismerősek lehetnek. Örök probléma például, hogy mikor és hogyan válik valaki kegyvesztetté, miközben egy másiknak szépen ível felfelé a karrierje. Nagyszerű volt Verebes Istvánnal dolgozni. Nagyon nagyra tartja őt szakmailag és emberileg egyaránt. Remek volt számára ez a próbafolyamat, és úgy gondolja, mindannyian sokat tanultak belőle. Arra a kérdésemre, hogy véleménye szerint valóban bestiák-e a színészek, azt felelte: nem gondolja, hogy azok lennének. Ezek a nők az életükért és az álmaikért küzdenek. Az előrejutás vágya minden  más  területen dolgozó emberben  is  megtalálható, nem csak a színháziakban. Az egész társadalomnak tart tükröt ez a darab. Nagyon élvezi a kolléganőivel való közös munkát. Szereti ezt az előadást, amelyből nem is tudna egyetlen kedvenc jelenetet kiemelni. Nem õ mondja ugyan, de nagyon a szívéből szól az a darabbeli mondat: „A színház olyan világot láttat, amelyről sem azt nem lehet mondani, hogy van, sem azt, hogy nincs, mert az álomhoz hasonlatos…”

Nem létező eszményekbe kapaszkodnak

– Már elkezdtük próbálni Ödön von Horváth Mesél a bécsi erdő című művét – folytatta. – A történet az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnése után játszódik. Tulajdonképpen egy szerelmi történet, de közben láthatjuk, ebben a szétesett világban nem létező eszményekbe kapaszkodnak az emberek, ami aztán különböző konfliktusokhoz vezet.

Újabb izgalmas szerepek várnak rá

– Az egyik főszereplő édesanyját játszom benne. Az elmúlt évadban már volt szerencsém dolgozni a rendezőjével, Fehér Balázs Benővel A balek című előadásban. Kíváncsian várom az újabb közös munkát, már csak azért is, mert az előző egy fergeteges vígjáték volt, ez viszont egy mélyebb mondanivalóval bíró, „súlyosabb” színdarab. Még a próbák elején járunk, úgyhogy a többi maradjon titokban egyelőre! Ezután az Ezeregyéjszaka című mesét kezdem el próbálni, amelynek rendezője Papp Dániel, tavasszal pedig a Sógornők című színdarabot mutatjuk be Horváth Péter rendezésében.