Ősi technika, nemes anyag, precíz kézművesség adja a Fametsző Alkotótelep kiállításának értékét.

Gyulai Líviusz Kossuth-díjas grafikus, hazai és határon túli művészek részvételével rendezték tavaly ősszel a IX. Nyíregyházi Nemzetközi Fametsző Művésztelepet. Részint a sóstói Mária utcában, részint a Nyíregyházi Egyetem Rajz– és vizuális kultúra intézetében dolgoztak a grafikusok. A tábor művészeti vezetője, Szepessy Béla szerint lesz X. alkotótelep is.

Nem szőlőt és gyümölcsfát metszenek a fametszők, hanem ezekből a nemes anyagokból – körte vagy vadalma fából – készített lapokra, úgynevezett dúcokra vésik álmaikat, gondolataikat. Ennek a lenyomatából lesz aztán az alkotás. 

Prof. dr. Szepessy Béla DLA grafikusművész kiemelte:

Japánban, Kínában már nagyon nagy hagyományai voltak ennek, de Európában is megjelent a középkorban, hiszen a Biblia pauperum, a Szegények Bibliája, eleve a különféle röpcédulák, de az ördög bibliája is ide tartozik, mert az is ezzel a technikával készült. Tehát ez a régi, míves megformálása az anyagnak, ezt próbáltuk új életre kelteni ezelőtt 9 évvel, olyan kiválóságok segítségével, mint Gyulai Líviusz a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas alkotónk.

Vagy az egykori rádiós és képzőművész, Antall István is részese volt a műfaj újraélesztésének, és a fametsző művésztelepek megszervezésének. Óriási ennek a képzműves munkának az értéke a mai műanyag világban. A Dürer-féle orrszarvút nyomtatta a tavaly őszi művésztelep idején a már említett Gyulai Líviusz. A Mária utcai műhely valamennyire meghatározta a témaválasztást. A világ dolgai mellett megjelennek az egyházhoz, hithez kötődő szakrális képek is.

Dr. Jankáné prof. dr. Puskás Bernadett, egyetemi tanár, művészettörténész hozzátette:

Bennem az a gondolat merült fel, hogy milyen csodálatos dolog, hogy lényegében már a '60-as évektől a művészek törekednek arra, hogy újra létrehozzanak egy olyan csoportos együttmunkálkodást, amit korábban Fontainebleauban, Barbizonban vagy a Nagybányai Iskola plain air-jeinél ismerhettünk meg. Miért is lényeges ez az együttmunkálkodás? Azért, mert mester és tanítvány kommunikációja ez.

Fontos a mester és tanítványa találkozása, hiszen itt lehet új technológiákat, és a művészi látásmódot megismerni. Nagy a jelentősége most, amikor atomizálódik a művésztársadalom, bezárkóznak a személyiségek és csak vizuális közösségek léteznek – fogalmazott a szakember.

Míves technológia, egészen nemes az anyag, nagyon fegyelmezett, precíz munkát igényel az alkotás, és ezt a figyelmet igénylik a képek a kiállításlátogatótól is. Nem lehet gyorsan átszaladni a rajzok előtt.  A Városi Galéria földszinti termeiben február 26-ig láthatják a IX. Nyíregyházi Nemzetközi Fametsző Művésztelep zárókiállítását.