Kiállítás nyílt a Váci Mihály Kulturális Központban: Esszencia – Hatvany Viktória képeivel
A Váci Mihály Kulturális Központ földszinti kiállítóterében augusztus végéig látható Hatvany Viktória író, illusztrátor, festőművész Esszencia című tárlata. Válogatás a legjobbakból.
A szürreális Hatvany figurák látványa és az információ, hogy most készült el egy kollekcióra való rajza hollóházi porcelánokra, óhatatlanul felveti a kérdést, csak nem Szász Endre női reinkarnációja a művész. Ő maga megerősíti a szerkesztőt, nem ez az első felvetés. De Szász Endre egy másik világ. Amennyiben hasonlítanak, annyiban különböznek is.
Mindig festékes volt a kezem, tehát nem is volt igazából gondolatomban, hogy én más legyek. Én mindig festőnek éreztem magam, és szerintem ez így is marad. Tehát amíg világ a világ én ezen az úton szeretnék haladni. A más dolog, hogy kicsit kacifántosabban nem a Képzőművészeti Egyetemen végeztem, hanem a József Attila Tudományegyetemen végeztem jogi területen, de én ennek nagyon örülök. Tulajdonképpen segíti a szakmámat, segíti az előrejutást, a boldogulást festészeti területen.
– így emlékezik és gondolkodik Hatvany Viktória festőművész.
Ha az ember visszagondol gyerekkorára, sokunk kedvence volt a vízfesték, meg a zsírkréta. Aztán rajzlapra került a család, egy füstös kéményű ház, fák, fenyvesek, lovak és madarak. De ahogy Hatvany Viktória mondja, ő sosem rajzolt olyan tárgyakat, amik körülvették őt. Mostanában elemzi gyerekkorából megmaradt képeit. Rajztanárként sokat használ ennek tapasztalataiból. Elvontabban fogalmazott már akkor is. Fájdalmait, szerelmeit saját szűrőjén engedte át, így szembesítette magát bizonyos érzésekkel. Van aki ír, van aki zenél, más sportol. Ő rajzolt. Kirajzolta magából az életét.
Én szerintem a Jóisten a tenyerén hordozott engem világéletemben, és szépen mutatta az utamat, hogy hogyan és merre menjek. Valahogy minden lépés jött. Tehát én soha nem vártam el semmit, mai napig sem várok el semmit. Én elfogadom és meglépem azokat a dolgokat, amik jönnek. Jön egy lehetőség, akkor végiggondolom és én meglépem. Tehát megcsinálom, odateszem magamat és ugyanígy volt 2005 táján is, amikor még nagyon sok pénzbe került a weboldal elkészítése. És azt éreztem, ha nincs weboldala valakinek, akkor az nem létezik. És azt éreztem, hogy ezt meg kell lépnem.
– vallja a művész.
Jöttek is a sikerek. Saját maga készítette weboldalán jelentek meg első képei, és 2-3 héten belül jelentkeztek az érdeklődők, a kiállítás meghívások, galériás felkérések. Japán, Svájc, Németország és Párizs. A Louvre. És nem is teljes a külföldi lista.
A berettyóújfalui születésű Hatvany Viktória ma már nyitott műhelyében tanít gyerekeket és felnőtteket is. Templomi freskót fest, halásztelki lakosként megalapította a helyi művésztelepet, de tagja a hollóházi alkotókörnek is. Országos rajzversenyek szervezője, mesefestő könyv szerzője, és adománygyűjtő is a világhírű festőművész.
Matyasovszki Edit
