Életképek a hódoltság korából – Szepessy Béla grafikai kiállítása a Kállay-házban
Linómetszetek, akvarell és reneszánsz zene fogadta a Kállay-házba betérő diákokat és más érdeklődőket a csütörtök délelőtti tárlatmegnyitón. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett grafikusművész, dr. Szepessy Béla Históriás ének – Életképek a hódoltság korából című kiállítását május végéig tekinthetik meg.
Középkori reneszánsz zene, Füzesséry Tibor gitár-lant zenéje nyitotta a Kállay-ház kiállítását.
A történelmi helyszínnek megfelelően történelmi grafikák kerültek a Kállay-ház kiállítótermének falaira. Láthatnak 1920-ban elveszett régi magyar városokat középkori színben, korabeli ruházatot, csapategységet olyan formában, mely a régi magyar nagyságot mutatja be nagyon erős művészeti és tudományos háttérben. Ahogy a történész fogalmazott, a régi korokban Európa-szerte járták a metszők a városokat, hogy megörökítsék a templomokat, az ott lakó embereket és az ottani életet.
„A kiállítás, ahol vagyunk, a magyar királyság történetének egy olyan részét mutatja be, amely nagy hatással van és lett a későbbi századokra is, a hódoltság kora, a 16–17. századi magyar történelem, mely nem létezhetett európai tudás és európai történelem nélkül. A diákoknak mondom: ha visszagondoltok a Mohács körüli időre, nemcsak háborúk és gazdaságtörténeti változások voltak, nemcsak új iparágak születtek, hanem új vallások és új művészeti ágak. Olyan dolgok történtek az emberiség történetében, amikor a bibliákat lefordították nemzeti nyelvre, magyarra is, és az istentiszteleteket is elkezdték magyar nyelven tanulni, és amely a magyar történelemben nagyon-nagyon zivataros időszak” – mondta a megnyitón dr. Ulrich Attila alpolgármester.
A 17. század, az 1600-as évek második feléről készült egyfajta történelmi korrajz. Olyan városnak állít emléket a művész, melyek annak idején a magyar kultúrát jelentették, elsősorban Felvidék és Erdély területén. Linómetszet, fekete-fehér toll- és ecsetrajz, illetve két színes akvarell alkotja a gyűjteményt.
„Ebben az időben jelent meg egy olyan könyv, aminek az a címe, hogy Magyar Simplicissimus. Már több ilyen jellegű grafikát is készítettem, ahol egy vaclavi, egykor Boroszlónak nevezett településen született, német anyanyelvű főhős elvetődik az akkor királyi Magyarország és Erdély területére, tehát ténylegesen létező személyről van szó, és különböző érdekes kalandokba keveredik. Török fogságba esik, aztán harcol, és leírja az életét. Különben később zenészként működik, és nagyon izgalmas maga a történet. Ekkor vetődött fel bennem – ahogy leírta ezeket a városokat, Lőcsét, Eperjest, Nagyváradot –, hogy milyen mértékben élt tovább a magyar kultúra, szinte sértetlenül” – fogalmazott a grafikusművész, dr. Szepessy Béla.
Ezeknek a városoknak köszönhetjük azt, hogy a magyar kultúra mind a mai napig él.
A Kállay-házban nyílott Históriás ének – Életképek a hódoltság korából című grafikai kiállítást, Szepessy Béla alkotásait egy hónapon át tekinthetik meg.
