Élet a szögesdróton túl, avagy szabadulásra várva

Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet. Riport a rácsokon túlról.  (Megjelent a Napló 2017. április 7-ei számában)

Egy perc és 224 méter. Az egyik internetes útvonaltervezõ szerint ennyibe telik elérni a Nyíregyházi Napló szerkesztõségétõl a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetig. Na meg persze ezt megelõzõen közel másfél hónapig tartó tervezésbe és egyeztetésbe, ugyanis „szerencsére”, hacsak nem követ el valamilyen bûntényt az ember, nem könnyû bejutni oda. Biztonsági ellenõrzés és a fémdetektoros kapun való áthaladás után mehetünk be mi is a zárt intézetbe, ami megyei jellegû elõzetes házként mûködik. Ez azt jelenti, hogy többségében olyan fogvatartottak kerülnek ide, akikkel szemben a büntetõeljárás folyamatban van, vagyis még nem született ellenük jogerõs bírósági határozat.

Drotár Zsolt bv. ezredes, intézetparancsnok

Drotár Zsolt bv. ezredes, intézetparancsnoktól tudom meg, hogy vannak, akik csalás, lopás, sikkasztás, vagy éppen ittas jármûvezetés miatt kerültek ide, de olyanok is akadnak, akik a legsúlyosabb, vagyis életellenes bûncselekményt követtek el, akár nõk vagy gyermekek sérelmére. Mindezeken túl az intézetre jellemzõ az is, hogy az úgynevezett szabálysértési eljárást is itt foganatosítják.

MÉG NYOLCVANÉVESEN IS…

– Az intézet 142 fõ befogadására lenne alkalmas az uniós normák szerint, sok esetben azonban ezt pár százalékkal túl szoktuk lépni, hiszen van egy úgynevezett befogadási kötelezettségünk – folytatja az intézet bemutatását a parancsnok. A legfiatalabb fogvatartottunk 14 éves, ez az alsó korhatár, legfelsõ viszont nincs. Volt már nyolcvan éven felüli fogva­tartottunk is.

A börtönfolyosó. Innen nyílnak a zárkák.

A börtönfolyosón végighaladva egy-egy zárkába is bepillantunk. Van olyan, amelyben csak egy fogvatartott tartózkodik – biztonsági zárka –, míg másikban négy, vagy akár tíz is. A zárkák mellett minden szint végén található még egy úgynevezett reintegrációs iroda is, ahol a tisztek a fogvatartottak mindennapi ügyintézését segítik. A folyosók azonban többnyire üresek, hiszen ott jártunkkor már javában folyt a munka. A fogvatartottaknak ugyanis mindennap reggel fél hatkor már indul a nap...

HÁZIMŰHELYTŐL A VARRODÁIG

– A konyhások kelnek a legkorábban, öt órakor már kezdik a munkát. Õk fõznek a többi fogvatartottra, de az intézet személyi állománya is ezt eszi. A börtönben ezen kívül mûködik még házimûhely – ebben az intézet karbantartása folyik, mosoda – szállodáknak, éttermeknek, kollégiumoknak mosnak az asztalterítõtõl a kispárnahuzatig, raktár – az itt dolgozók a fogvatartottak ellátásáért felelnek, és többek között egy gazdasági társaság által üzemeltetett varroda is, ahol a cipõvarrástól a síktextíliáig mindenféle terméket gyártanak. Vannak olyan fogvatartottak is, akik az intézetben asztalosként, festõként, villanyszerelõként, könyvtárosként vagy éppen fodrászként dolgoznak. A jövõben ez a paletta kibõvül majd, hiszen foglalkozunk majd ruhajavítással és bútorkészítéssel is.

– Mindezeken felül lehetõség van úgynevezett jóvátételi munkára is, ami azt jelenti, hogy a fogvatartottak szabadidejük terhére társadalomnak hasznos munkát végeznek. Dolgoztunk ilyen tevékenységben a Ridens iskolának, az állatparknak, a fürdõnek, most pedig az egyetem keresett meg minket és parkrendezési, parkgondozási munkákban fogunk részt venni náluk – magyarázta a parancsnok.

Az intézet könyvtára is népszerű a fogvatartottak körében

VAN, AKI NYELVEKET TANUL

Noha a börtönben meghatározott napirend szerint élnek a fogvatartottak és szigorú szabályoknak kell eleget tenniük, délutánonként, a munkavégzés befejezése után, van lehetõségük szabadidõs tevékenységre is.

BÖRTÖNBOLTBAN VÁSÁROLHATNAK

A fogvatartottaknak lehetõségük van arra is, hogy börtönboltban vásároljanak, amire a bezártak általában a „spejz” elnevezést használják, míg az õröknél a hivatalos megnevezése „kiétkezés”. A rácsok mögött élõk természetesen a kiétkezést is szigorú szabályok alapján végzik. Készpénzt itt sem lehet használni, fizetésre a spejz-kártya szolgál, ami úgy mûködik, mint egy bankkártya a kasszáknál.

– A meghatározott körletrészen kimehetnek a könyvtárba, a kultúrterembe, elolvashatják a napi sajtót, vagy akár sportolhatnak is. Pénzbe kerül nekik, ha a hûtõszekrényben szeretnének elhelyezni valamit. Van olyan fogvatartottunk is, aki különbözõ nyelveket tanul és ezzel tölti szabadidejét. A zárkák ajtajait 18.00 órakor csukjuk be. Ilyenkor még nézhetik a televíziót a fogvatartottak. Le szoktuk mérni, hogy mire van igényük. Érdekes, hogy míg korábban a show-mûsorokat részesítették elõnyben, mostanában már inkább a híradót nézik.

SZIGORÚAN SZABÁLYOZOTT A LÁTOGATÁS IS

– A fogvatartottak fogadhatnak látogatókat, de ez erõsen szabályhoz kötött – folytatja az intézet bemutatását a parancsnok. – Hozzátartozójuknak, kapcsolattartójuknak például nyilatkozniuk kell arról, hogy kapcsolatot óhajtanak tartani. Maximum 4 fõ jöhet be látogatásra, meghatározott idõben, és látogatási engedéllyel. Õk elõször átesnek egy adategyeztetésen, majd leadják az intézetbe be nem vihetõ tárgyakat és részt vesznek egy eligazításon. Itt hallhatnak arról, hogy például az intézet napirendjérõl egyáltalán nem beszélhetnek a fogvatartottal. A látogatási idõ minimum fél óra lehet, de általában egy, másfél óra szokott lenni.

SÓHAJOK AJTAJA...

Az intézet bemutatása a „sóhajok ajtajánál” ért véget. A név az itteni köztudatban a velencei Sóhajok hídjára asszociál, ami a Dózse-palotát köti össze a börtönnel. A népetimológiai magyarázat szerint a Dózse-palotában ítélkezõ bíróságról a börtönbe átkísért emberek sóhaja volt hallható a hídon. Nyíregyházán pedig a sóhajok ajtaján a börtönbõl a bíróságra mennek át a fogvatartottak, vezetõ bilincsben.

Drága jó nagymamám mondta mindig azt, hogy mindenkinek van egy téglája a börtönben. Csak van olyan, aki egy rossz döntése miatt – ami lehet egy pillanat mûve is – be is kerül ezek közé a téglák közé, és van, aki szerencsére soha nem tapasztalja meg. A nyíregyházi intézetben minimum harminc napot töltenek el a fogvatartottak. Az, hogy valaki kitölti-e ezt a harminc napot vagy nem, függ attól, hogy milyen bûncselekményt követett el, és hogyan történik ennek kivizsgálása. Amennyiben mindezek több idõt vesznek igénybe, a fogvatartott egy vagy akár két évet is eltölthet a téglák között...

(Szerzõ: Bruszel Dóra)