Egy színház, ezer élmény – jubileumi gálaestre készül a Móricz Zsigmond Színház

Különleges gálával készül a Móricz Zsigmond Színház annak apropóján, hogy 45 esztendővel ezelőtt, 1981-ben alakult meg Nyíregyházán az állandó társulat. Október 17-én lehull a lepel a színház igazi varázsáról, a Nagyszínpadra lépnek a társulat tagjai, de valamilyen formában a korábbi évtizedek jeles alakjai közül is velünk lesznek néhányan.

Egyszeri és megismételhetetlen az esemény, érdemes tehát gyorsan gondoskodni a jegyekről – ha még van szabad hely... Az est két műsorvezetőjével, Jenei Judittal és Rák Zoltánnal beszélgettem a részletekről.

– Honnan jött az ötlet? Miért gondoltátok, hogy szükség lehet egy ilyen estre?

R. Z.: – Ezt az évadot alapvetően a jubileumi év jegyében indítottuk el, Móricz Zsigmond nagysikerű regénye, a Kivilágos kivirradtig színpadi adaptációját is ennek megünneplésére találtuk ki. De Jenei Juditnak eszébe jutott még valami: erről a 45 évről személyesen is meg kellene emlékezni, beszélni mindarról, ami velünk történt.

J. J.: – Az évadzárón hangzott el, hogy ebben az évadban lesz az állandó társulat megalakulásának 45. évfordulója. Teltek-múltak a napok, és egyszer csak kipattant a fejemből: milyen jó lenne ezt egy este keretében, a nézőkkel együtt megünnepelni. Ekkor jutott eszembe, hogy fel kellene keresni azokat a színészeket, rendezőket és háttérdolgozókat, akik 1981 óta valamikor ehhez a színházhoz tartoztak, de ma már nem tagjai a társulatnak, és megkérni őket, osszák meg velünk a legkedvesebb vagy legszórakoztatóbb történetüket, amely ehhez a színházhoz köti őket. Ezzel az ötlettel kerestem meg Rák Zoltánt, a művészeti vezetőnket. Rögtön megtetszett neki a gondolat és maga a gesztus is. Egyeztetett Kirják Róbert igazgatóval, aki szintén örömmel támogatta az akkor még meglehetősen kezdetleges elképzelésemet.

– Miként indultatok el a megvalósítás útján?

J. J.: – Közösségi felületeken több mint hetven egykori kollégát kerestem meg. Fogalmam sem volt, mennyire lesznek nyitottak a felkérésre, de annyira lelkes voltam, hogy igazából nem is nagyon foglalkoztam ezzel. Nem adtam nekik könnyű feladatot, hiszen számtalan élmény közül kellett kiválasztaniuk mindössze egyet-kettőt. Néhány nap múlva megérkeztek az első írások, és velük együtt számomra is elkezdődött egyfajta időutazás. Én ugyanis gyerekkorom óta, 1988-tól járok ebbe a színházba, ezért pontosan tudtam, kiket keresek meg, és szinte mindegyikükhöz nekem is kapcsolódott valamilyen nézői élmény.

Már kezdettől fogva az volt az elképzelésünk, hogy a műsor kronologikusan halad majd 1981-től egészen napjainkig. Ezt meg is tartottuk. A nyár előrehaladtával azonban egyre csak érkeztek a visszaemlékezések, és azt láttuk, hogy a volt kollégák is örömmel nosztalgiáznak.

R. Z.: – Rengeteg anyag gyűlt össze írásban és hangzó formában. Nagy Márkot is bevonva közösen végigolvastuk az addigra már lerövidített változatokat, és arra jutottunk, hogy még így is olyan tömény az anyag, hogy egyszerűen képtelenség lenne mindent befogadni egyetlen este alatt. Judit és Márk végezték el a munka dandárját.

J. J.: – Fájó szívvel válogatnunk kellett. Mindemellett azt is éreztük: ahhoz, hogy a műsor könnyen befogadható és igazán színes legyen, a visszaemlékezéseket zenés és más műsorszámokkal is oldanunk kell. Ekkor indult be igazán a fantáziánk: elkezdtünk azon gondolkodni, hogyan lehetne a nézőket még közelebb hozni ahhoz a világhoz, amelyből ők általában csak a kész előadást látják, így egy kicsit a kulisszák mögé is beengedjük őket. Megmutatjuk például, hogyan születik meg egy előadás az olvasópróbától egészen a bemutatóig – mindezt persze körülbelül három percbe sűrítve. Ehhez hasonló etűdök is helyet kapnak majd az esten, amelyekkel valamilyen formában összefoglaljuk az elmúlt 45 évad bemutatóit. Izgalmas lesz, azt mondhatom.

R. Z.: – Amikor megkérdeztük a kollégákat, ki szeretne részese lenni az eseménynek, mind örömmel álltak az ügy mellé. Egy kellemes, jó estet tervezünk létrehozni, melyben mindenki talál valamilyen érdekességet, emléket. Nagyon sok nézőnk emlékszik a régi dolgokra is a mostaniak mellett, s vélhetően kíváncsiak arra is, mi történik a kulisszák mögött. A visszaemlékezések során elhangzik sok sztori – persze nemcsak színészekről, hiszen a háttérdolgozókra is gondolunk –, régi és új sikerdalok. Tényleg rengeteg szép dolog történt itt, amire már én sem emlékeztem, vagy csak hallottam róla. Jó ezekre visszagondolni.

J. J.: – Néhányan az egykori kollégáktól kapott írásokat tolmácsolják majd. A megszólalásokhoz korabeli képek is társulnak, hogy még könnyebb legyen felidézni a múltat, és még teljesebbé váljon ez a közös visszatekintés. Sokan sajnos már nincsenek közöttünk. Az ő gondolataikat könyvekből idézzük meg, amelyekben a színházhoz kötődő élményeikről beszéltek. Így lesz velünk például Bárány Frigyes, Hetey László és Szabó Tünde is. Olyan művészek üzenetei is elhangzanak, mint például Megyeri Zoltán, Egyed Attila, Perjési Hilda vagy Gosztola Adél, illetve az itt rendező Mohácsi János és Koltai M. Gábor. Sőt, néhány jelenlegi társulati tag is vállalta, hogy kiáll a közönség elé a saját történetével.

– Mi, nézők, mit várhatunk ettől a gálaműsortól?

R. Z.: – Kellemes, nosztalgiázós közösségi élményt szeretnénk adni színházszerető közönségünknek.

J. J.: – Nyugodt szívvel ajánljuk ezt az estét 9-től 99 éves korig mindenkinek, aki valaha megfordult a színházunkban, aki kötődik hozzá, vagy egyszerűen csak velünk szeretné ünnepelni ezt a megismételhetetlen alkalmat. Azoknak is, akiknek egykori kedvenc színészeit már régóta nem láthatják ezen a színpadon, mert ezen az estén – ha más formában is – újra itt lesznek velünk. Talán ez az egész gála legszebb gondolata számunkra: hogy egyetlen estére összeérhet a színház múltja és jelene. Azok, akik valaha ezen a színpadon álltak, azok, akik ma játszanak rajta, és azok a nézők, akik mindvégig ott ültek velük szemben. Mert egy színház negyvenöt éve nemcsak előadásokból áll, hanem mindenkiből, akik valaha részesei voltak.                      

(Szerző: Kováts Dénes)

Jenei Judit, a Móricz Zsigmond Színház színművésze

Rák Zoltán, a Móricz Zsigmond Színház művészeti vezetője