Cigányhősök – Vándorkiállítás nyílt a Szabadság téren
A Terror Háza Múzeum, a Közép–Kelet Európai Történelem és Társadalmi Kutatásért Alapítvány, valamint a Roma Kapcsolatokért Felelős Kormánybiztos közös együttműködése jóvoltából rendeztek vándorkiállítást, mely a hét végén eljutott Nyíregyházára is. A köszöntőnek és Oláh Gergő eseményt záró koncertjének a Váci Mihály Kulturális Központ adott helyet. A kiállítást a Szabadság téren tekinthetik meg.
A cigányság a magyarsággal hosszú évszázadok óta közös sorson osztozik. Tehetségével, életerejével, művészetével, munkájával, és ha kellett, az életével is szolgálta a közös hazát. Még akkor is, ha sokszor kellett a többségi társadalomnál nehezebb körülmények között helytállnia.
Nyíregyháza alpolgármestere utalt arra, hogy néhány nappal ezelőtt nyíregyházi cigányhősöknek állított emléket a város és a kisebbségi önkormányzat. Olyan roma embereknek, akik példaképek lehettek nemcsak társaik, hanem az egész nemzet előtt is.
„Amikor hőseies tettekről beszélünk, akkor nemcsak a forradalomban, a harctéren tanúsított bátorságra kell gondolni, hanem azokra a hétköznapi csatákban vívott harcokra is, amikor a cél, a küldetés, a közösségért végzett áldozatos munka mindenek előtt való. Ahogy az itt látható cigány származású hősök életében is volt. Köszönet a Terror Háza Múzeum, a Közép-Kelet Európai Történelmi és Társadalomkutatásért Alapítvány munkatársainak, hogy a Roma Kapcsolatokért Felelős Kormánybiztossággal együtt, közösen elkészítették, elhozták Nyíregyházára ezt a vándorkiállítást.” - szólt a megnyitón Jászai Menyhért alpolgármester.
A bibliai Dávid és Góliát küzdelmét említette a köszöntő szónoka. Ahogy fogalmazott, a nagyobbat, erősebbet, hatalmasabbat legyőzi az egyszerű, a hit, a bátorság mintája, Dávid.
„Ahogy Péli Tamás roma hősünk, festőművészünk fogalamaz: Homlokomon kettős aranypánt van. Az egyik a cigányságom, a másik a magyarságom jelképezi, amelyekről nem vagyok hajlandó lemondani. Nem vagyok hajlandó lemondani a cigányságomról, hisz ez az egész életemet végigkíséri, ugyanakkor, ha külföldön járok és megkérdezik, hogy ki vagyok, akkor gond nélkül azt válaszolom, hogy magyar vagyok, hiszen a cigányság a magyarsággal hosszú évszázadok óta közös sorson osztozik.” - fogalmazott köszöntőjében Káló Károly, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság projektvezetője.
A kiállítást rendező Terror Háza Múzeum nevében az intézmény történésze szólt a résztvevőkhöz.
„Két feladatunk van az életben. Túlélni a ránk zúduló megpróbáltatásokat és továbbadni az életet. Mindkettőhöz hatalmas erő és hit kell. A kérdés az, Magyarország lakói hogyan képesek évszázadok óta, sőt több, mint egy évezrede eleget tenni e két feladatnak, hiszen a történelemben megtapasztalhattuk a háborúkat, a viszályokat, a múlt számtalan erőszakos és gyilkos zsákutcáját, ahonnan - ezt ne felejtsük el - sokan, olykor egész népek soha nem tértek vissza. Arra a kérdésre, hogyan éltük mégis túl itt a Kárpát-medencében Magyarországon az elmúlt évezredet, hogyan őriztük meg országunkat, sokszínű kultúránkat, avagy miként tettünk és teszünk eleget ma is a két legfontosabb feladatunknak. A válasz egyszerű, csakis olyan közösségek, népek maradnak meg, élnek túl és adják tovább az életet, amelyek együvé tartoznak.” - így szólt Farkas Sebestyén, a Terror Háza történésze.
A 30 éve szabadon emlékév alkalmából készült szabadtéri vándorkiállítást március 24–ig láthatják Nyíregyházán, a Szabadság téren.
