Az ország egyik legjobb kenyerét nálunk sütik - Megvan az ország tortája is

Az ország egyik legjobb kenyerét nálunk sütik - Megvan az ország tortája is
Megvan az ország tortája is

Szép hagyomány, hogy az állami-nemzeti ünnepre készülve minden évben választanak egy különleges recep­túra alapján készülő csúcssüteményt, amely az „ország tortája” címet viseli. Kevésbé ismert, hogy kenyérben is létezik ez a versengés. Mi, nyíregyháziak ismét büszkék lehetünk: az ország legjobb rozskenyerét itt sütik, és nálunk készül a bronzérmes búzakenyér is!

Augusztus 7-én volt az eredményhirdetése a „kenyeres” versengésnek, ott, ahol majd az ünnepségsorozat részeként, a Magyar Ízek Utcájában meg is lehet kóstolni. Bő tucatnyi vállalkozás nagyjából félszáz terméke versengett a helyezésekért idén, azért ez idő tájt, mert a Szent István-napi tradícióknak a része az új kenyér is.

Első és harmadik hely

Három kategóriában – búzakenyér, rozskenyér, innovatív kenyér – lehetett nevezni idén, amiből kettőben sikeresen szerepeltünk

– tájékoztatta szerkesztőségünket Lakatos Tibor, a nyíregyházi Vela Pékség ügyvezetője.

Büszkén mondhatjuk, hogy a szakértő, öttagú zsűri két termékünket is nagyra értékelte: a búzakenyér kategóriában harmadik helyezett lett a szabolcsi kovászos kenyerünk, míg a rozskategóriát megnyertük, magasan a legtöbb pontszámmal találták a legjobbnak a beregi rozskenyerünket

– mondta Lakatos Tibor, aki a Magyar Pékszövetség országos alelnöke és megyei elnöke is egyben.

Majd hozzátette:

mindez nem előzmény nélküli, hiszen az elmúlt években is a díjazottak között voltak. A rend kedvéért jegyezzük meg, hogy az „ország kenyere” címet, melyet a búzás kategória alapján neveznek meg, az idén első Pedro Pékség Szerencsetarsoly terméke viselheti.

Sertészsír, borsikafű

S hogy mitől ilyen különleges és díjazásra méltó egy kenyér? Erre már a Vela üzemvezetője, Kondrát Róbert pékmester válaszolt.

A bronzérmes búzakenyerünk tradicionális technológiával, hosszú érésű kovásszal készült, melynek alkotóelemeinél figyelembe vettük a hagyományokat is, így a búzaliszt, a só és élesztő mellett sertészsírt is tartalmaz, mesterséges adalékanyagot viszont egyáltalán nem. Ami a beregi rozskenyerünket illeti: utánanéztem, hogy a régi korokban, az iparosodás előtt milyen liszteket használtak Magyarországon, illetve tájegységenként mi volt a szokás a fűszerezésben. Így leltem meg korabeli írásokban, hogy ezen a tájékon szívesen használtak egy különleges fűszert, ez a borsikafű. Kipróbáltuk: egyedi ízt, illatot, aromát biztosít a terméknek, visszatérve egy szép hagyományhoz, ami az ipari termelés miatt elfelejtődött

– avatott be a „titkokba” az alkotó. Persze, ez csak leírva ilyen egyszerű, napokig kereste csapatával a receptúrát, majd sokszor újrasütötte a kenyeret, míg aranyérmes nem lett...

Győzött a Boldogasszony

Jó hír az ínyenceknek: már nemcsak győztes kenyeret, hanem győztes tortát is kóstolhatnak, ugyanis a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete idén tizenharmadik alkalommal hirdette meg a „Magyarország Tortája” pályázatot az augusztus 20-ai nemzeti ünnepünk, államalapító Szent István ünnepe, Magyarország szimbolikus születésnapja köszöntésére. Az abszolút nyertest (nyerteseket) a napokban ki is hirdették: először augusztus 18-án már megízlelhetik a „Boldogasszony csipkéjét”, illetve a „Kicsi gesztenyét” is, ezt követően pedig az ország számos cukrászdája árusítja majd, így Nyíregyházán is kaphatók lesznek.

Magyaros ízvilágot vártak

Görömbei Sándorné cukrászmester arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy

a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete – mint minden évben – idén is új, kreatív, magyaros ízvilágú, természetes alapanyagokat feldolgozó recepteket várt. Bár a korábbi évek ország tortáiban a franciás jelleg dominált, idén újra a tradíciók kerültek a középpontba.

Tele van málnával

A Boldogasszony csipkéjét a dunaföldvári cukrászmester, Tóth Norbert alkotta. A torta neve tulajdonképpen a málna népies elnevezése. Az összes rétegében megtalálható a gyümölcs, egy torta 600 gramm málnát tartalmaz. Így nemcsak nagyon finom, de a vitamintartalma is magas. Piskótája málnás áztatóval van átitatva, van benne roppanós réteg, tölteléke pedig szintén egy málnás-fehércsokoládés krém. A csipkét a torta tetején a citromos-bazsalikomos felvert ganache (párizsi krém) alkotja, melynek közeit málnalekvár tölti ki. Mindezt málnadarabokkal megszórt úgynevezett habcsókokkal és zöldre színezett fehércsokoládé lapkákkal díszítjük.

Cukorbetegek is fogyaszthatják

A Boldogasszony csipkéje mellett a cukormentes változat győztesét is kihirdették: Gyuris László, szegedi aranykoszorús cukrászmester Kicsi gesztenye névre keresztelt tortája lett.

A Kicsi gesztenye sem hozzáadott cukrot, sem pedig gabonalisztet nem tartalmaz, így a cukorbetegek és a gluténérzékenyek is fogyaszthatják. Fő ízvonala a gesztenye, az áfonya és a mogyoró. Tésztája mandulalisztet és gesztenyét tartalmaz, tölteléke egy tejszínes gesztenyekrém, tetejét pedig cukormentes tejcsokoládé borítja.

Fokozott érdeklődés

Tavaly a Komáromi kisleány lett az ország tortája, Magyarország cukormentes tortájának a Három kívánságot választották, tavalyelőtt pedig a Balatoni habos mogyoró és a Pöttyös Panni nyert. De az ínyencek biztosan emlékeznek még az Őrség zöld aranyára, a Szabolcsi almás máktortára, vagy éppen a Kecskeméti barackos-köleses országtortára. A cukrászmester azt mondja, augusztus 20-a környékén minden évben fokozott érdeklődés övezi a tortákat, az ínyencek várják az újakat és az is látszik, hogy vannak olyan győztesek, amelyek évek múltán sem tudnak lekerülni a süteményespolcokról. Talán így lesz ez az idei Boldogasszony csipkéje és a Kicsi gesztenye esetében is, amelyek már a receptjük hallatán is elvarázsoltak minket.

 

(Szerző: Tarczy Gyula, Bruszel Dóra)