Az aradi vértanúkra emlékeztek Nyíregyházán is
Az aradi vértanúkra emlékezünk október 6-án. A magyar honvédtiszteket 173 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki, a kormány 2001-ben pedig a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította ezt a dátumot. Főhajtással és koszorúzással emlékeztek a vértanúkra Nyíregyházán is, beszédet mondott dr. Ulrich Attila, a város alpolgármestere.
„Éljen a magyar szabadság, éljen a haza.” – A Kossuth-nóta legismertebb sorait és több 48-as dalt is énekelt a Fegyveres Erők és Rendvédelmi Szervek Nyugdíjas Klubjának Honvéd Népdalköre a Damjanich-szobor előtt. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata idén is emlékezett az aradi vértanúkra. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégeztek 13 honvédtisztet, Pesten ugyanezen a napon pedig végrehajtották a gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnökre kiszabott halálos ítéletet.
Tisztelgés a hősök előtt
A mártírok meggyilkolása egész Európában erős indulatokat váltott ki, kultuszuk pedig már a kivégzés napján elkezdődött, néhány órával később tömegek zarándokoltak Aradra. Nyíregyházán a Tompa Mihály utcán állít emléket nekik a Damjanich-szobor. A csütörtöki megemlékezésen a szobor melletti kopjafákra kisiskolások helyezték el az általuk készített csákókat, majd a vitéz Mikecz Kálmán Honvéd Kollégium diákjai egy-egy virággal emlékeztek az aradi tizenhármakra. Az egyház képviselői imára szólították a résztvevőket.
Megváltozott a világ
A város nevében dr. Ulrich Attila alpolgármester köszöntötte a résztvevőket, beszédében pedig kiemelte, tavaly úgy fogalmazott, hogy a koronavírus-járvány után már kevesebb lesz a megpróbáltatás a mindennapokban. Az elmúlt egy évben viszont sokat változott a világ, olyan kihívások előtt állunk, amivel nagyon sokan még nem találkoztak korábban, azok, akik például nem élték meg a 2. világháborút vagy az azt követő kommunista hatalomátvételt – mondta az alpolgármester.
„48-49-ben, ahogy Tarczy Gyula is mondta, elkezdődött a polgárosodás, 1867-ben lett egy kiegyezés és létrejött egy Osztrák–Magyar Monarchia nevezetű államalakulat, amely a 19. század végén belesodródik egy nagy hatalmi politikai játszmába, a világ újrafelosztásába, majd ami az első világháborúban testesül meg. Az azt lezáró békék, Trianon elhozza számunkra az egyik olyan sorscsapást, amelyet a magyar nemzet addig még nem igazán élt át, 20 év sanyarúság után, a második világháború után egy idegen hatalom, idegen eszméje ver gyökeret itt, hazánkban, egy hidegháborúval együtt majd 1973-ban jön egy olyan gazdasági válság, amelyre az idősebbek szerintem még emlékeznek. Egy olyan olajválság, amiből nehéz volt kijönni, és eljön majd a béke időszaka, a rendszerváltás és eljön ez a kor, amelyben eddig nagyon szépen élhettünk” – mondta beszédében dr. Ulrich Attila.
Összetartozás és tisztelet
Most jött el az az idő, amikor mindenki értékelni fogja az elmúlt időszakot, az összetartásnak, az egymás iránti tiszteletnek még fontosabb szerepe lesz – tette hozzá az alpolgármester. A tiszteletet viszont nemcsak az élőknek kell megadnunk, hanem azoknak is, akik már nincsenek köztünk, de szobrokról, történelemkönyvekből ismerjük őket, mivel ők mind olyan hősök, akik letettek valamit az asztalra és nekik köszönhetjük, hogy ma itt élhetünk – mondta dr. Ulrich Attila.
„A történelmi eseményeknek a jelen korban és azoknak a tanulságoknak nagyon nagy szerepe van abban, hogy a jelen generáció átvészeljen egy olyan előtte álló kort, amelyre még nem volt példa. A becsület, a tisztelet és az összetartozás az megvolt 48-49-ben is az emberekben, megvolt ezekben a főtisztekben is, akik más családban születtek, más anyanyelven beszéltek, de mégis a történelem és történelemnek a sorsszerűsége összesodorta őket egy nagy, másfél évig tartó csatában, majd pedig az aradi várbörtönbe és utána a vesztőhelyre. Belegondol-e valaki is abba, hogy milyen lehetett az utolsó órájuk vagy az utolsó 2-3 percük, amikor hajnalban kivitték őket a vár tövébe, zötykölődtek a szekerek a hidegben, megvárták, amíg egyesével szólították őket, odaálltak vagy a hóhérnak a kötele alá vagy a kivégzőosztag elé és várták azt a beteljesülést, amely egy pillanatban elvitte egész életüket” – emelte ki az alpolgármester.
Koszorúzás
A városi és megyei önkormányzat, illetve helyi intézmények helyezték el az emlékezés virágait a Damjanich-szobornál. Az aradi vértanúkat 173 évvel ezelőtt október hatodikán végezték ki, a kormány 2001-ben pedig a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította ezt a dátumot. Határainkon belül és kívül egyaránt, több településen is főhajtással és koszorúzással emlékeztek a mártírokra csütörtökön.
