Az apja feleségül veszi a menyasszonyát – Horváth Illés Don Carlosként debütál

Kilencévesen tűnt fel Gálffi László oldalán a Budapesti Kamaraszínházban, mint II. Edward király fia, ám huszonnégy évet kellett várnia, hogy ismét „trónörökös” lehessen II. Fülöp spanyol uralkodó gyermekeként.

Bár többször jártam már a nyíregyházi színházban, de korábban nem dolgoztam még itt.

– nyilatkozta lapunknak a Régimódi történet című tévéjátékból vagy a Munkaügyek sorozatból is jól ismert művész.

Nagyon sok vidéki teátrumban játszottam már, mégis talán itt láttam a legtöbb előadást, ugyanis négy korábbi főiskolai osztálytársam ide szerződött: Fridrik Noémi, Losonczi Kata, Olt Tamás és Fellinger Domonkos, s gyakran jöttem hozzájuk látogatóba. Bár még a próbák elején járunk, de már látszik, kemény feladat elé állít bennünket Schiller műve. Hatalmas terjedelmű a dráma, öt felvonásos, ráadásul a XVIII. században keletkezett alkotás nyelvhasználata távol áll a korunkétól, ezért Szabó Máté rendező és Sediánszky Nóra, a színház művészeti tanácsadója rövidítettek a szövegen, s a nyelvezetét is közelítették a maihoz. Mindkettőjükkel dolgoztam korábban többször Budapesten, illetve Mátéval Szegeden is.

A szeme előtt élnek házaséletet

Mint elmondta, az általa alakított Don Carlos roppant szenvedélyes ember. Ebből adódik sok konfliktusa, többek között a saját apjával, a királlyal is. Csöppet sem kerüli a kiélezett helyzeteket, sőt, mintegy keresi is azokat, s olyan lelkiállapotokba kerül, ami megkérdőjelezi, hogy alkalmas-e a trónutódlásra. Tetézi a bajt, hogy az apja az ő menyasszonyát veszi feleségül. Mindenkinek végtelenül nehéz elviselni a szerelmi csalódást, ráadásul még nehezebbé teszi ezt számára, hogy az új pár a szeme előtt él házaséletet. Ez a helyzet a legerősebb jellemeket is kikezdené. Itt ráadásul birodalmakról van szó, hiszen Spanyolország ebben az időben hatalma csúcsán állt, de a legnagyobb uralkodók is ugyanúgy szeretnek, szenvednek, féltékenykednek, önhittek, mint a kisemberek. Színészként ő nem a kedvese, Valois Erzsébet „árulására” koncentrál majd, hanem belátja, a francia királylány maga is elszenvedője a hatalmi játszmáknak, hiszen a II. Fülöppel kötött frigye révén két birodalom egyesíti az erejét.

Harcban az évszázaddal

Ebben az időszakban erőteljesen terjed a protestantizmus. A katolikus rend próbálja fenntartani korábbi hatalmát, ezért tűzzel-vassal akadályozza az új tanok terjedését.

– folytatta Illés.

A vallásszabadság ebben az időben csöppet sem volt evidens. Az a kérdés, megengedhető-e, hogy valaki másban higgyen, vagy meggyőződését el kell fojtani. Carlos gyermekkori barátja Posa márki, akit Schiller szócsöveként szoktak aposztrofálni. Ketten nem csupán eszmeileg, de érzelmileg is kötődnek egymáshoz. A műben szinte mindenütt összekapcsolódnak a politikai és a magánéleti szálak... Nem barokk miliőben játszunk majd, napjainkhoz közelítünk a díszletek és a jelmezek vonatkozásában is.

Legkedvesebb idézetem a műből: Párbajra hívom az egész évszázadot.

Ez egy nagyon patetikus mondat, ami fellengzősnek tűnik, de benne van ugyanaz a hevület, ami mindnyájunkra jellemző, ha magával ragad bennünket egy nagy cél. Ilyenkor úgy érezzük, nincs előttünk akadály. Ez az, ami az emberiséget mindig előre viszi.

Sz. Kántor Éva