Amiről az utcák mesélnek... - Ősz Dénes születésének 105. évfordulójára
Ősz Dénes festőművészről öt évvel ezelőtt hallhattunk, olvashattunk többet, amikor a Jósa András Múzeum hazahozta Kölnből értékes hagyatékát, amelyre a lánya, Ősz Ilona hívta fel a figyelmet. A festményekből a múzeum egy kiállítást is rendezett, amellyel Ősz Dénes születésének 100. évfordulója előtt tisztelegtek. Öt évvel később tekintsük át, hogyan kötődött a festőművész városunkhoz.
Budapesten született 1915. augusztus 16-án. 1936 és 1941 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol Réti István és Rudnay Gyula voltak a mesterei. Rudnay a szegényebb sorsú tanítványait szívesen hozta nyaranként a sóstói művésztelepre, ám a híradások nem szólnak arról, hogy Ősz Dénes is közöttük lett volna. Ám a nyíregyházi kapcsolatot mégsem kerülhette el, hiszen a Képzőművészeti Főiskolán megismerkedett Spányi Ilonával, dr. Spányi Géza nyíregyházi szülész-nőgyógyász és sebész szakorvos leányával. A fiatalok 1942. szeptember 15-én kötöttek házasságot Budapesten, a józsefvárosi plébániatemplomban. A következő évet Rómában töltötték ösztöndíjasként, majd a háború miatt Nyíregyházára költöztek.
A Magyar Nép című napilap 1945 szeptemberében büszkén számolt be arról egy fővárosi lap tudósítása alapján, hogy egy kiváló angol műtörténész elragadtatással beszélt a budatétényi új katolikus templom freskóján ábrázolt Krisztus-képről, amelynek alkotója a Nyíregyházán élő Ősz Dénes. 1946 őszén Berky Nándorral és Balogh Józseffel megalakítják a Képzőművészeti Népfőiskolát, amelynek Szent István utcai épületében a munkástehetségek képzését szervezik meg és felügyelik. Egy évig Ősz Dénes ennek a népfőiskolának az igazgatója. Főrendezője volt a Művészeti Heteknek, amelyet a honvédelmi miniszter 1946. december 7-én nyitott meg. A kultuszminisztérium több festményt is megvásárolt, köztük pl. a mindössze 4 esztendős Ősz Ilona Apu című alkotását is. Ősz Dénes 1947-ben visszaköltözött Budapestre, majd 1961-ben elhagyta az országot. 1980. május 2-án hunyt el egy Köln melletti településen.
(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)
