A Wälder Gyula egyetemi tanár tervei alapján felépített rendházat 1938. szeptember 8-án szentelte fel Kriston Endre püspök. A Nyírvidék tudósítója így mutatta be a város új épületét: „Nyíregyháza, amely városban a történelmi stílusok kincse szegényesen van képviselve, a ferences építkezéssel a barokk ízlésű architektúrának oly formagazdagságát és nemességét kapta, hogy művészi ihletért, sugallatért járhatnak a nemes architektúrájú, a finom rajzolatú ablakrácsdíszek, ajtók, a famennyezetek, ritmikusan tagolt folyosók, szoborral szépített udvar tanulmányozására a városból azok, akiket a művészeti problémák érdekelnek és az esztétikai életjavakat keresve keresik.”

A rendház épületén és területén található szobrok Osváth Imre szobrász alkotásai. A barokk kapuzaton kőbe faragta a ferences rend alapítóját, Assisi Szent Ferencet, az épület északi oldalán a mennybe fölvett királynő, Szűz Mária szobra, míg az udvaron Padovai Szent Antal szobra látható. De mindegyik alkotása közül kiemelkedik „Osváth Imre költői lelkének, szobrászati zsenialitásának egyik remeke, Krisztus szobra, a felfeszített Istenember függ a kereszten, őt látják szenvedéssel, győzelmesen vívódó megadással, lehanyatló fenséges arcát nézik a sétáló ferences barátok” a klauzúrában.

Az épület kápolnájában látható oltárkép központi alakja a karjait kitáró Krisztus, akinek szíve előtt hódolnak balról a ferences szerzetesek élén rendalapító Szent Ferenccel, míg jobbról pedig a munkájuk gyümölcsét Istennek felajánló magyar emberek. A kép bal oldalán két keresztbe tett kar, a ferencesek címere, jobb oldalon pedig Szabolcs vármegye címere látható. Készítője Z. Szalay Pál. Szintén Szalay készítette a kápolna két oldalfalát díszítő festményeket is. Az épület 1950-ben állami tulajdonba került.

1990 után az egyház visszavásárolta az önkormányzattól az államosított kolostorrészt, amelyben Főegyházmegyei Papi Szociális Otthont alakított ki.

Szerző: Ilyés Gábor helytörténész

Megjelent a Nyíregyházi Napló 2017.01.17-i számában.