Miskolczy Mihály egykori tanító szerint Oros „talán mindegyiknél ősibb település” a Nyírségben. A honfoglalók itt földvárral is megerősített, népes szláv települést találtak. (A Várrét nevű részében található földvár területén Erdélyi István régész 1964-ben ásatásokat folytatott.) Elképzelhető, hogy nevét is a honfoglaló Oros vezértől kapta, amely 1325-ben bukkan fel először „Wrus” alakban. A települést legrégibb időktől birtokló Kállayak levéltárában 1447-ben már „Orros” néven szerepel. (Megjelent a Nyíregyházi Napló október 11-ei számában.)

Legrégebbi temploma a mai református templom helyén, a 13. században épülhetett kora gótikus stílusban. A templomot magas, hordott dombra építették, mely valamikor temető volt. A középkorban két utca között helyezkedett el. A Szent Péter tiszteletére szentelt templom első ismert papjának nevét a pápai tizedjegyzék őrizte meg: az 1320-as években Tamás volt a szolgálattevő. 1483-ból már kőegyházra utaló oklevél maradt fenn. A 16. század második felétől a reformátusok birtokolják, a katolikusok visszaszerzésére irányuló törekvései eredménytelenek maradtak.

A templomot 1823-ban újították fel először, majd az 1928-as renoválás során nyerte el mai alakját. Ekkor „kiforgatták középkori formájából”, így ma „a középkori eredetre csak a lábazat és nyugat felé két formátlan, átlós támpillér utal”. A templomot Erkulenz Ernő építészmérnök tervei alapján újították fel, aki a munkálatok előtt lerajzolta azt és a képeket egy albumban átadta a megyei múzeumnak. E rajzok és egy fényképfelvétel alapján lehet tudni, hogy a középkori templom torony nélküli, egyhajós templom volt, három pár rézsűs támpillérrel, a szentély keleti végfalánál két résablakkal. Az újjáépítéssel a templomot újraboltozták, kelet felé bővítették, a keleti fal végéhez pedig tornyot építettek. Az újjáépített templomot 1928. szeptember 16-án Baltazár Dezső református püspök szolgálatával adták a híveknek. A 225 kilogrammos nagyharangját Szlezák László öntötte 1931-ben, míg a kisharangja 100 kilós. A templom műemlék jellegű védettség alatt áll.

Illyés Gábor helytörténész