Amirõl az utcák mesélnek...

A sóstóhegyi országzászló 2.

Az országos napilapok is tudósítottak Sóstóhegy hegyközség ünnepérõl, amikor 1944. július 2-án országzászló-szenteléssel kötötték össze alapításuk 50. évfordulóját. Kiemelték, hogy „a község lakossága fõleg az alföldi homokos talaj hasznosításával ért el szép eredményeket”, valamint a „hegyközség népe 50 éve végez úttörõ munkát az alföldi homok mezõgazdasági hasznosításában”.

Az avatási ünnepségen a római katolikus, a görögkatolikus és a református egyházak lelkészeinek áldása után Thomas Ernõ pénzügyi fõtanácsos ismertette a hegyközség munkásságát, majd Csemiczky Ödön, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság intézõtanácsi tagja mondott avatóbeszédet. Felszólaltak még az egyszerû szõlõmunkások képviselõi és a vincellérek is, akik a munka sikerét a testvéri összefogásban jelölték meg.

Az országzászló állítását kezdeményezõ helyi birtokosok arra is példát mutattak utódaiknak, hogy a munka mellett a hazafiságról is meg kell emlékezni, így az ünnepséget a hõsökrõl való megemlékezéssel is összekötötték, s remélték, hogy az emlékmû „a reá következõ ötven évre az élni és haladni akarást” is fogja hirdetni. Sajnos Berecz Károly nyíregyházi szobrászmûvész alkotása az idõk folyamán elpusztult. A Nyíregyházi Városvédõ Egyesület kezdeményezésére 2002. december 28-án a régi mintájára és helyén újra felállították az Országzászló emlékmûvét, amelyet Kulcsár Attila építészmérnök tervezett, a rajta lévõ szentkoronát pedig Kulcsár Írisz készítette bronzból. Az emlékmûvet Labossa Gusztáv, az egyesület elnöke leplezte le és Sipos Kund Kötöny református esperes áldotta meg.

A millenniumi református templom elõtt található országzászló közelében, 2007-ben egy trianoni emlékmûvet is lelepleztek kopjafával (Sándor Attila alkotása) és a történelmi Magyarországot ábrázoló emléktáblával. E két emlékjel egymást kiegészítve hívja fel a gyülekezet tagjainak figyelmét a trianoni békediktátumra és teremt lehetõséget az arra való emlékezésre, mint ahogy tették ezt ebben az évben is.

 

(Szerzõ: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)