Agrárminiszter: Az aszály elleni küzdelem stratégiai kérdés
Magyarország éghajlati adottságai mellett az aszály elleni küzdelem nemzetgazdasági szintű stratégiai kérdés – mondta az agrárminiszter csütörtökön Nádudvaron.
Nagy István a KITE öntözési és talajművelési bemutatója keretében rendezett tanácskozáson a legfontosabb feladatok között említette az országban történelmileg kialakult csatornahálózat alkalmassá, átjárhatóvá tételét az öntözés érdekében, valamint új, nagy kapacitású tározótavak létesítését.
A tárcavezető szerint szükséges a talajvízszint megemelése is. Ennek érdekében elkerülhetetlennek nevezte a Tiszán, Csongrád téréségében olyan vízlépcső megépítését, amely megemeli a Tisza víztestjét, és biztosítja, hogy a talaj megőrizze a vizet.
Az idei aszályról szólva azt mondta, a rendkívüli idők rendkívüli megoldásokat igényelnek az agráriumban is. A hazai termőföldek több mint ötöde egyszerűen kiszáradt, és a baj annyi gazdálkodót érintett, hogy azonnal mélyreható és széles körű intézkedésekre volt szükség – fűzte hozzá.
Emlékeztetett rá, hogy az aszály veszélyhelyzeti operatív törzs azonnali döntéseket hozott. Az öt pontból álló intézkedéscsomag részeként hitelmoratóriumról határoztak, amelyet 2023 végéig vehetnek igénybe a mezőgazdasági vállalkozások beruházási és forgóeszközhiteleikre.
Megemlítette, hogy a bajba jutott állattartóknak hárommilliárd forint takarmányszállítási keretet biztosítanak, az állami öntözőművek megnövekedett energiaköltségének a támogatására 1,4 milliárd forint többlettámogatást adnak.
Nagy István a legújabb eszközként említette, hogy legfeljebb 14 százalékos kamattámogatás mellett 3 százalékra kívánják leszorítani a kormányhivatalok által igazolt aszálykárral rendelkező növénytermesztők, valamint az összes állattartó által újonnan felveendő Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitel éves kamatát. A kistermelőket pedig 5-6 millió forint vissza nem térítendő összeggel támogatják – jelezte.
Az agrárminiszter azt mondta, az aszály elleni védekezés hatékonyságának növelését, és az ésszerű és takarékos vízgazdálkodást célozza az a változás is, amely a 2023-tól induló Közös agrárpolitika (KAP) keretében környezeti, klímavédelmi és biodiverzitás szempontjából értékes területeknél is elérhetővé teszi a mezőgazdasági területek után járó alaptámogatást. Számításaik szerint ez a módosítás több mint 100 ezer hektáron ösztönzi majd a gazdálkodókat arra, hogy megőrizzék a mezővédő erdősávokat, a mezsgyéket, a vízfolyások parti sávjait, a vizenyős, vagy éppen a szikes területeiket – magyarázta.
Nagy István kitért az öntözéses gazdálkodás fejlesztése érdekében tett erőfeszítésekre is megemlítve, hogy létrejöttek az önözési közösségek, és több tízmilliárd forint értékben valósultak meg öntözési beruházások.
Hozzátette: országosan 2021-ben a 174 200 hektárnyi vízjogilag engedélyezett öntözhető terület 48,8 százalékát, valamivel több mint 85 ezer hektárt öntöztek a gazdák.
Nagy István jelezte: még lehet pályázni a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére kiírt támogatásra. Eddig 765 termelő kapott mintegy 50 milliárd forint támogatást ezen a címen. Jó hírnek nevezte, hogy 2023 és 2027 között a Közös agrárpolitika stratégiai terv alapján az eddiginél is több forrás, mintegy 70 milliárd forint jut majd az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére.
A tárcavezető felhívta a jelenlévő több száz gazdálkodó figyelmét, hogy az extrém aszályos időszakok miatt egyre nagyobb hangsúlyt kell helyezni a fenntarthatóság elveinek megfelelő gazdálkodásra, mint a forgatás nélküli talajművelés, vagy a vízmegtartást segítő agrotechnológiai elemek, amit ugyancsak támogatnak.
Nagy István elismerően szólt a nádudvari KITE Zrt.-ről, amely fejlesztései során az öntözésre nemcsak önálló agrotechnikai elemként, hanem a talajművelést és a tápanyagutánpótlást is magába foglaló komplex rendszerként tekint.
Forrás: hirado.hu
