Áder János köztársasági elnök újévi köszöntő beszéde

Erőt, türelmet, testi-lelki gyógyulást és egészséget kíván az új esztendőre Áder János. 

Az egyik magyar népmesében a szegényember – anélkül, hogy tudná – az ördögnek ígéri legkisebb, még meg sem született gyermekét. Aznap éjjel, amikor az ördög eljön a csecsemőért, az égiek tanácsára az ember kitesz az ablakba egy frissen sült kenyeret.

A kenyér pedig beszélni kezd. Szóval tartja az ördögöt. Elmeséli, miként lett a magból kalász, a búzából liszt, majd pedig kenyér. Hogy mennyit tűrt, szenvedett, várakozott, amíg nőtt. Vágták, csépelték, őrölték, kelesztették, sütötték. És amíg a kenyér mesél, egyszer csak megszólal a kakas, hajnal lesz.

Ekkor a gonosz léleknek már nincs hatalma. Az ördög eliszkol, a gyermek pedig megmenekül. Jó lenne manapság is egy ilyen hajnal, amely varázsütésre elűzi a gondot, a bajt!

Tisztelt Honfitársaim!

Éjfél elmúlt. Kitüntetett pillanat, amit ünnepelni szoktunk minden évben. Egy új év kezdete. De ez az évforduló nem olyan, mint a többi. Hagyományainkhoz képest más volt a húsvétunk, az adventünk, a karácsonyunk, és most más a szilveszterünk.

Mások voltak nemzeti ünnepeink, baráti találkozóink, családi együttléteink. Másként végeztük a munkát, másként érettségiztünk. Másként zajlottak keresztelőink, temetéseink. Tavaly ilyenkor még önfeledten kívánhattunk boldog új évet egymásnak.

Alig telt el néhány hét, és az újévi bizakodást félelem és bizonytalanság váltotta fel. Ma már alig van közöttünk, akit ne érintett volna közelről a járvány. Családtagokért, rokonokért, kollégákért, barátokért kell ma is aggódnunk. És volt, akit a szeretetünk sem tudott itt tartani közöttünk.

Mindannyian vágyunk vissza vírus nélküli életünkbe, amelynek adományait, lehetőségeit, szabadságát korábban oly természetesnek vettük. Hiányzik a társaság, a vendégeskedés, az utazás, a közösségi együttlét, a felszabadult ünnep.

Újra szeretnénk látni a másik arcán a mosolyt, a boldogságot. Ismét szeretnénk aggodalom nélkül megrázni a barátsággal felénk nyújtott kezet. Szeretnénk feloldani a korlátokat. Szeretnénk már visszakapni azt az életet, amelyben kevesebb a fájdalmas lemondás.

Hazakerülni a kórházból, felgyógyulni a szövődményekből, egészségben tudni a családot.

Tisztelt Honfitársaim!

Kórházainkban ezekben a pillanatokban is heroikus küzdelem zajlik. Orvosok, ápolók, asszisztensek, mentősök hoznak életmentő döntéseket most is, az új év első óráiban.

Meghálálhatjuk ezt valaha is nekik? Meghálálható-e a végeláthatatlan műszak? Az órákig viselt kényelmetlen védőruha? A betegség fenyegető közelsége? A laborokban ébren töltött megannyi éjszaka?

A hagyományos újévi fogadkozások helyett most tegyünk egyetlen komoly elhatározást! Elhatározást, hogy 2021-ben hálásak leszünk. Hálásak az életekért, amiket megmenthettünk. Az egymást segítő megható pillanatokért. Hálásak az egészségügyben, a szociális intézményekben dolgozók hősies munkájáért. Mert ők egyetlen percre sem adták fel.

Legyünk hálásak a tudósoknak. Mert kutatásaik segítenek egyre jobban kiismerni a nemrég még ismeretlen ellenséget. Mert biztonságos védőoltáson, hatékony terápián dolgoznak. Legyünk hálásak a tanároknak, nevelőknek. Mert újra és újra alkalmazkodtak, és a megváltozott körülmények között is szívvel-lélekkel folytatták munkájukat.

Legyünk hálásak a földeken és a gyárakban dolgozóknak, az eladóknak, a szállítóknak, a rend őrzőinek. Mert miattuk működött és működik az ország.

Legyünk hálásak jó szóval, köszönettel, fegyelmezettséggel, a másikra való odafigyeléssel, az igazság elfogadásával, a szabályok betartásával, a saját igényeink és érdekeink háttérbe szorításával! Legyen most kevesebb a kérdés és több az elfogadás! Kevesebb a kétely és több a bizalom.

„Becsüljétek meg azokat, akik fáradoznak közöttetek” – írta Pál apostol, „...éljetek egymással békességben. Karoljátok fel az erőtleneket, legyetek türelmesek mindenkihez... törekedjetek mindenkor a jóra egymás iránt... és mindenért adjatok hálát!”

Ehhez kívánok mindannyiuknak erőt, még türelmet, testi-lelki gyógyulást és egészséget az új esztendőre!

Forrás: hirado.hu