Maga Szohor Pál városi főjegyző állt a szervezőmozgalom élére, aki így foglalta össze az alakítandó club lényegét: „azokat a férfiakat fogja szeretet- és barátságkörbe, a kölcsönös becsülés rotájába, akik az élet legfőbb céljának azt tartják, hogy derék, becsületes munkát végezzenek a köz javára azon a helyen, amelyre rátermettségük, tehetségük, szorgalmuk, kvalitásaik állítják”. Ahogy fogalmaztak: „talpig embereket” vár a club, akik „erejök teljességét, a köteles munkán felül is, a köz javára adják”.

A Rotary mozgalom Amerikából indult, alapítása egy Paul Harris nevű fiatal ügyvédhez kötődik, aki 1905-ben barátaival elhatározta, hogy hivatali tevékenységük során úgy nyújtanak egymásnak segítséget, hogy szigorúan hűek maradnak a lojális kereskedelmi etikához. Hetente találkoztak, felváltva egymás irodáiban, azaz rotálva, innen ered a Rotary elnevezés. 1911-től már Európában is sorra alakultak a clubok, majd 1925-ben Budapest is belépett a Rotary Clubbal rendelkező városok népes táborába, ahová kilenc évvel később városunk is csatlakozott.

[REKLAM]

A városháza kistermében, 1934. január 14-én tartották az alakuló gyűlést, amelyen Hegedüs Lóránt ny. pénzügyminiszter, a vidéki Rotary egyesületek fő szervezője, országos elnök mondott megnyitóbeszédet. Kifejtette, hogy a mozgalomnak „rendkívüli jelentősége van, mert a magyar igazsággal minden nemzet nagyobb városában a társadalom központjába nyomulhatunk be, ami minden diplomáciánál többet ér”, ezt pedig fel lehet használni a Trianon okozta igazságtalanságok feltárására. Emellett a Rotary Clubot a „szív akadémiájának” is nevezte, amely „szerény, a szíve szavára cselekvő, a szeretet sugallatára embertársaiért élő” embereket toboroz.

A nyíregyházi Rotary Club 23 taggal alakult meg. Heti összejöveteleiket szerdánként, a Koronában tartották, amely épület falára a mai – 2004-ben újjáalakult – Rotary Club tagjai egy emléktáblát (képünkön) helyeztek el az alapítás 82. évfordulóján.

Ilyés Gábor helytörténész