A művészetoktatás is kiemelkedő a Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnáziumban

A művészetoktatás is kiemelkedő a Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnáziumban
A művészeti tárgyakat kedvelő diákok is otthonra lelhetnek a belvárosi Kölcsey gimnáziumban, köszönhetően Bodnár János Sándorné tanárnőnek, aki évtizedek óta lelkesen menedzseli a zenében tehetséges diákokat, és több mint hatvan főből álló vegyeskórust vezet, valamint kamarakórust is dirigál. Így került tanárnő látókörébe Takács Gábor Csaba, 9. c osztályos humán tagozatos tanuló, akinek tehetségéről az alábbi cikkből mindenki meggyőződhet.

A népi kultúra egy XXI. századi fiatalember szemével, akinek zsebében ugyanúgy ott lapul az okostelefon, mint kortársainál, de szívesen vesz fel népviseletet is, hogy énekkel és tánccal őrizze a hagyományos paraszti kultúrát.

Nyíregyházán születtem, ennek ellenére Kisvárdán éltem egészen 5 éves koromig, amikor is felköltöztünk a megyeszékhelyre. Hamar beilleszkedtem, de a szabadidőm eltöltésére még nem találtam semmi értelmes elfoglaltságot. Kipróbáltam szinte mindent, amit lehetett, de egyik sem tetszett meg annyira, mint a néptánc.

Első osztályos voltam, amikor Bistey Attila második apámként megfogott és bevezetett a néptánc, a népzene, a népművészet világába. Már hatéves koromban a tanító nénim hitt az én hangomban, és elindított az iskolámban megrendezett regionális énekversenyen. Én ekkor még nem voltam olyan öntudatos, hogy tudtam volna, a népzene mire is szolgál. Már egy év múlva lelkesen énekeltem, értettem, hogy miről énekelek, így meg is lett az eredménye. A Körtemuzsika Népdaléneklési Versenyt öt alkalommal nyertem meg, és két alkalommal lettem 2. helyezett.

Általános iskolában Lábiscsák Lászlóné szárnyai alatt tanultam meg a népzene alapjait, majd Fábiánné Nyeste Viktória segített a továbbiakban. Mai napig tartom velük a kapcsolatot és szakmai véleményüket is kikérem, ha valamilyen versenyen indulok.

11 évesen már a Móra-Garabonciás Néptáncegyüttesben táncoltam. Ekkor kaptam a legtöbb elismerést, mind csoportban, mind szólóban. Tehetségemnek köszönhetően 14 évesen már a felnőtt Igrice Néptáncegyüttesben táncoltam és táncolok ma is, én vagyok a mai napig a legfiatalabb férfi táncos az együttesben. A táncegyüttessel rendszeresen utazunk Európában, népszerűsítve a magyar népkultúrát. Így jutottam el Olaszországba, Sirmionéba és Franciaországba, Marseille-be is. Természetesen a kisebbségben élő magyarságot is látogatom minden évben, így voltam már például Kassán, Segesváron, Gyimesközéplokon és még sok helyen.

Soha nem fogok tudni élni a népművészet nélkül, ez ad értelmet az életemnek. Máig olvasok és kutatok az után, hogy hogyan is éltek őseink, hogyan táncoltak, hogyan énekeltek, mit ettek és hogyan öltözködtek. Példaképeim Kodály Zoltán, Lajtha László, Vásárhelyi László, Martin György, a magyarság olyan nagy alakjai, akik követendő mintául szolgálhatnak minden magyar fiatal számára.

Nem telik el úgy egy napom, hogy ne hallgatnék vagy énekelnék népdalt. Gyakran kérdezik tőlem, hogy játszom-e valamilyen hangszeren, és mindig csak annyit mondok: Kodály tanár úr szerint a legszebb hangszer az emberi hang.

Tagja vagyok a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Néptánc Egyesületnek, melynek továbbképzésein rendszeresen részt veszek, új táncok, új népdalok, új táncosok, új zenészek megismerésének céljából. Természetesen a népművészet, a Táncházmozgalom hat rám is, rendszeresen részt veszek az Országos Táncháztalálkozón a Papp László Sportarénában.

Az általános iskola után nem volt kérdéses számomra, hogy a Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium humán tagozatán fogom folytatni tanulmányaimat, hiszen úgy hallottam, hogy a humán tárgyak mellett itt magas szinten folyik az énekoktatás is. Ebben nem is csalódtam, és Bodnár János Sándorné tanárnő már az első órán szárnyai alá vett, és azóta is kiválóan irányítja a felkészülésemet és elindít különféle versenyeken.

Idén először vettem részt a Vécsey-Vásárhelyi Országos Népdaléneklési Versenyen, ahol sok-sok tapasztalatot szereztem, és ezután vágtunk bele a felkészülésbe Bodnárné tanárnővel, hogy sikeresen szerepelhessek a Tiszán innen, Dunán túl népdaléneklési versenyen. Bodnárné tanárnővel örömmel állapítottuk meg, hogy volt értelme a sok munkának, hiszen ezüst minősítést kaptam. A sikerek arra inspirálnak, hogy a továbbiakban is megragadjak minden szereplési és versenyzési lehetőséget, és erre a Kölcsey Ferenc Gimnázium remek lehetőségeket ad.

 

Takács Gábor Csaba, a Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium 9. c osztályos tanulója