A magyar Szent Korona vármegyéi: túllépni Trianon árnyékán
Fotó: Trifonov Éva

A Kárpátaljai Szövetség szervezte a Szent István keresztény hagyatéka – a magyar Szent Korona vármegyéi címmel, a Váci Mihály Kulturális Központban nyílt vándorkiállítást, mely a történelmi Magyarország 64 vármegyéjét örökítette meg óriás méretű olajképeken. Alkotójuk a kárpátaljai Kovach Anton.

A trianoni évfordulóhoz kapcsolható a kárpátaljai Kovach Anton festőművész vándorkiállítása, mely a Szent István alapította Magyarország 64 vármegyéjét rajzolta meg, annak emblematikus helyeit.

„Olyan helyeket, amelyeket az ember akár történelemkönyvből is ismerhet – mint pl. a komáromi erőd látképét, vagy az esztergomi bazilikát, vagy olyan helyeket, ahol már járhatott határon belül és túl is. Így összeszedve, pillanatképekben megörökítve a Nagy-Magyarország, a Trianon előtti Magyarországnak nemcsak területi nagyságát, hanem épített és természeti értékeit is így egyben látva, azt hiszem, hogy tanulságos” – fogalmazott dr. Ulrich Attila alpolgármester.

Már maga a vállalkozás nagysága is lenyűgöző – fogalmazott a művészettörténész a kiállításmegnyitó előtt. Egyedülálló vállalkozás a trianoni emlékév kapcsán, egy nem is magyar állampolgártól, de ide nagyon is kötődő művésztől.

„Művészi szempontból az lehet érdekes, hogy milyen stílust válasszon a művész, aki megvalósítja ezt a programot. Anton Kovach egy nagyon izgalmas felfogást talált, egy impresszionisztikus, könnyed, a részletekben nem elmerülő. De izgalmas, hogy hol, milyen évszakban, hol, milyen fényviszonyok között, és ami döntő, hogy mi az az ikonikus hely, amit az adott városban megtalál” – szólt a művészettörténész, Feledy Balázs.

Egy pap, egy püspök hogyne örülne, hogy szinte minden festményen templomok szerepelnek.

„Nézze meg, hogy a szétszakadt Nagy-Magyarország területén vannak-e olyan kapcsolódási pontok, melyek olyan szépen kifejezik az egységet, mint pl. a vallásunk, az Istennel való kapcsolatunk. Lehet, hogy határt húztak, és lehet, hogy egy országrész elszakadt, de az Isten iránti szeretet, az istentisztelet ugyanaz maradt minden egyes elszakadt országrészben, és ez olyan biztos pont, mely összekapcsolja ezeket az embereket, ezeket az országrészeket” – mesélt gondolatairól Szocska Ábel, a Nyíregyházi Egyházmegye püspöke.

Öt éve határozott a vándorkiállításról a kárpátaljai művész. Több helyen járt korábban hazánkban a plein air nyomán, majd beutazta Magyarország nagyvárosait. Esztergomban készült az első festmény, úgy három éve, aztán ahogy közeledett a trianoni évforduló, partnereket keresett a kiállításhoz. A Kárpátaljai Szövetség segítette őt mindenben, mint most is. Seremet Sándor főtitkár, aki tolmácsolta a művész gondolatait:

„Nyíregyházán többször járt már a művész úr. Ez a legjobban ismert város számára, hiszen ez van legközelebb a régiónkhoz. Nyíregyházát járva, a többi festményhez is igazodva, valamilyen szinten a legjelentősebb templomot kereste fel, és a festmény központi szereplője a nyíregyházi nagytemplom lett – véleménye szerint – építészetileg a legérdekesebb épület.”

A vallás, a hit az egyetlen olyan kapocs, mely állandó, és összekapcsolja a határon innen és túl élő embereket.

„Ennek a kiállításnak az a legfőbb értéke, hogy egy olyan múltat rögzít, egy olyan 1100 éves kárpát-medencei jelenlétet rögzít, amelyben a teremtés, a megmaradás és a helytállás egyaránt tetten érhető. Ez azt üzeni számunkra, hogy a XXI. században is össze kell fogjunk, és ez az összefogás azt kell, hogy eredményezze, hogy újra a jelentős, megkerülhetetlen népek sorába emelkedjünk Kelet-Európában” – nyilatkozta Grezsa István miniszteri biztos.

A vándorkiállítás Debrecenből érkezett Nyíregyházára, majd Sopronba utazik, utána határon túli területekre szállítják. A Váci Mihály Kulturális Központban december 2-ig tekinthetik meg a nagyméretű alkotásokat.

Kapcsolódó galéria

A magyar Szent Korona vármegyéi - vándorkiállítás megnyitó