A környezettudatos otthonteremtés időszaka veszi kezdetét hazánkban

   A környezettudatos otthonteremtés időszaka veszi kezdetét hazánkban
A népi építészeti megoldások sokat javíthatnak az energiahatékonyságon

A környezettudatos otthonteremtés időszaka veszi kezdetét hazánkban, ugyanis már csak közel nulla energiaigényű épületeket lehet használatba venni – hangzott el az M1 Kék bolygó című magazinműsorában.

Új korszak veszi kezdetét az építőiparban, ugyanis idén már csak közel nulla energiaigényű épületeket lehet használatba venni. Így az energiahatékonysági szempontokat most már nem csak ajánlott, hanem kötelező figyelembe venni az otthonok építésénél.

„Alapvetően ez azt jelenti, hogy van egy megújuló energia-részarány, ami elő van írva minden új épületnél, és ez a részarány 25 százalék. Az energiaellátását egy épületnek 25 százalékból megújuló energiaforrásból kell fedezni. Ennek vannak különböző alternatívái, hogy ezt hogyan lehet megtenni” – árulta el Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára.

Például az is egy megoldás, ha olyan távhőhálózatra csatlakozik rá az épület, amelyiknél a megújuló energia részaránya 25 százalék fölött van, de további lehetőségek is szóba jöhetnek.

Steiner kifejtette: „Magyarországon is már több mint 10 százalék felett van a megújuló energia részaránya a villamosenergia-termelés területén, és ez is elszámolható ebben a rendszerben, és természetesen lehetnek olyan helyzetek is, amikor olyan helyen épül az épület, ahol ezek nem megvalósíthatók, ebben az esetben az alternatív energiahatékonysági beruházásokkal még hatékonyabbá lehet tenni az épület energiafelhasználását.”

Egy épület későbbi energiahatékonysága már a tervezés kezdeti szakaszában eldőlhet, így érdemes épületgépész szakembert is bevonni.

„Egy épületépítés folyamatában a szerkezeti megoldás körülbelül a költségek a 40–50 százalékát teszik ki, a magasabb költség az épületgépészet és a kiegészítő gépészeti berendezéseknek a beépítését jelenti,

és itt nem mindegy, hogy milyen műszaki megoldást választ az építtető. Mi itt az ÉMI szentendrei ipari parkjában egy Mintaház parkot alakítunk ki, ahol éppen az építtetők számára, különösen a családok számára mutatunk olyan megoldásokat, amelyek minták lehetnek, és amelyeket alkalmazhatnak a saját építkezésük folyamatában” – mondta Gyutai Csaba, az ÉMI Nonprofit Kft. vezérigazgatója.

A szakemberek szerint lakossági szinten a leginkább elterjedt megoldás az lehet, ha a fűtésről egy hőszivattyús rendszer gondoskodik napenergiával kiegészítve.

Vass Lajos, az ÉMI innovációs igazgatóhelyettese elmondta: a fűtésről és a hűtésről hőszivattyús rendszer gondoskodik az általunk bemutatott mintaházban, napenergiával kiegészítve. Gyakorlatilag a hőenergia-ellátás és a klímaellátás majdnemhogy ingyen van, és van néhány olyan kiegészítő technika vagy megoldás, ami nem szokványos a hétköznapokban.

Ezek a technikák a fűtésrendszeren túl sokat lendíthetnek az épület energiahatékonyságán, az ideális épület-hőmérsékletet megtartva.

„Az egyik ilyen az épület közepén elhelyezkedő Venturi-torony, aminek az a specialitása, hogy az épület alatt futnak végig folyosók, amelyek egy pontban, ezen a tornyon keresztül távoznak az épületből. És ezekben a folyosókban a föld melegétől valamennyire felmelegszik a levegő, és ahogy ez keresztül fut az épületen, télen egy kellemesebb klímát biztosít. Nyáron pedig, ahogy a föld hűvösebb mint a levegő hőmérséklete, egy hűvösebb levegő áramlik keresztül az épületen, ami pedig a klímaellátást segíti” – fejtette ki Vass Lajos.

A tájolás és az épületet körülvevő természeti adottságok is nagyon sokat számítanak, így érdemes a népi építészet megoldásaihoz is visszanyúlni.

„Úgy tudunk minél több energiát megspórolni, hogyha azokat a helyiségeket, ahol alacsonyabb hőmérséklet szükséges, mint például a konyha vagy a kamra, azokat az épület északi oldalán helyezzük el. Az épület déli oldalára javasolt tenni egyébként az ablakokat, hogy minél több fény érkezzen az épületbe. Valamint egy nagyon jó praktika a népi építészetből, hogy az épület déli homlokzata elé lombhullató fát ültettek a régiek, ami nyáron kellemes hűvöset és árnyékot adott az épületnek, télen pedig mert lehullajtotta a lombját, több napfény jutott be a házba” – sorolta az innovációs igazgatóhelyettes.

Pénzügyi értelemben egy jól végig gondolt, gondosan megtervezett rendszer viszonylag gyorsan – akár öt év alatt is – megtérülhet.

 

hirado.hu