1. Bessenyei-szobor (Nyíregyháza első köztéri szobra)

1899. május 9-én avatták fel Nyíregyháza első köztéri szobrát, a Bessenyei-szobrot a megyeháza előtti parkban.  Kallós Ede alkotása ma is az ország egyik legszebb író- szobra, a Szabolcs megyében, Tiszabercelen született Bessenyei György (1747–1811) bölcsész-költőnek, Mária Terézia testőrének, a filozófusnak és nemzetnevelőnek állít emléket. A szobor felállítását előkészítő munkálatok, majd az országos érdeklődést kiváltó nagyszabású avatási ünnepély és ünnepségsorozat fő szervezője az alig másfél éve megalakult Bessenyei Kör volt. A művészi kivitelezésű talapzatot Balázs István készítette Kosztolányi-Kann Gyula műépítész tervrajza alapján. A szobor felállítását még 1889-ben javasolta Kovács István törvényszéki bíró, és a nyíregyházi és innen elszármazó értelmiség élére állt a kezdeményezésnek. Országos gyűjtést szerveztek, és majd tíz éves előkészítő munkálatok után 1898 őszére el is készült a szobor, de Erzsébet királyné meggyilkolása és a nemzeti gyászév miatt 1899 tavaszára halasztották az átadó ünnepséget. A szoboravatás jelentős esemény volt Nyíregyháza életében, a vármegye minden településének vezetője vagy képviselője jelen volt az ünnepségen. A Bessenyei-szobornál a Magyar Királyi Testőrség tagjai álltak díszőrséget. Este díszelőadás volt a színházban, majd vacsora a Korona Szálló nagytermében. Nyíregyháza számos emlékhellyel tiszteleg ma is szellemi elődje előtt, a nevét viselő Bessenyei Társaság (1987–) pedig gondozza és tovább hagyományozza örökségét. A szobrot 1928-ban helyezték át a múzeummal szemközti parkba, - akkor Dessewffy, ma -Bessenyei térre.