Elfogult vagyok Nyíregyházával szemben, mert nagyon szeretem ezt a várost. Ennek ellenére pontosan és objektíven meg tudom ítélni, hogy milyen volt 10-20 évvel ezelőtt és milyen ma. Büszkén mondhatom, hogy az itt élők tehetségének, szorgalmának és áldozatos munkájának köszönhetően rengeteget fejlődött, s ez a fejlődés pedig az elmúlt években szinte napról-napra szembetűnő és nyomon követhető.

Nyíregyháza, három ország által határolt közel százhúsz ezer lelkes megyeszékhely, az ország hetedik legnépesebb városa. 1876 óta megyeszékhely, a térség egyik gazdasági és kulturális központja, mára kelet és nyugat közötti hídszerepe vitathatatlan.

Írók, tudósok, képzőművészek indultak innen és lettek híresek, világhíresek. Olyan személyek kötődnek a városhoz, mint Benczúr Gyula, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Váci Mihály.

Nyíregyháza szellemiségét mindig az itt élők igényessége és áldozatkészsége határozta meg. A krónikák már ezer esztendővel ezelőtt megemlékeztek a településről, már a tatárjárás előtt templomos hely volt. Történelmi családok – Báthori, Lórántffy, Bethlen –birtokolták. 1753-ban Gróf Károlyi Ferenc különleges kedvezményeket ígérve szlovák telepeseket hívott ide Békés megyéből. Az evangélikus vallású szorgalmas tírpákok keze nyomán lendületes fejlődés vette kezdetét.

Büszkék vagyunk, hogy a kis szélfútta településből vált a tánc, a zenekultúra fellegvárává. Irodalmi élete a nagy elődök nyomdokain halad, színházunkra ma már egy ország figyel, tudományos élete bekapcsolódott a világ vérkeringésébe, iskoláink híre rég túlnőtt a város határain.

A várost elérő M3-as autópálya, a közlekedési csomópont jelleg, a kedvező földrajzi fekvés, a banktőke ideáramlása, a színvonalas felsőfokú oktatás és a kedvező életkori összetételű szakképzett munkaerő, vonzó lett a mind a hazai, mind a külföldi befektetők számára, mely meghatározza Nyíregyháza mai és biztosítja jövőbeli fejlődését.

Büszkék vagyunk, hogy az évről évre növekvő számú nemzetközi és hazai kulturális, turisztikai és tudományos esemény mind - mind annak a jele, hogy a szellemi és a gazdasági életben is egyaránt meghatározó szerepet tölt be a város és egyre vonzóbb turisztikai célpont lett.

Engedjék meg, hogy a teljesség igénye nélkül, kedvcsinálóként csak néhányat említsek:

A város „ékszerdoboza”, a legkedveltebb látványosság, a belvárostól alig 5 km.-re fekvő Sóstógyógyfürdő. Itt található a Nyíregyházi ÁLLATPARK, mely nemcsak hazai, hanem európai viszonylatban is kuriózumnak számít, Most az eddiginél is nagyobb szenzációra készül. A kelet-közép-európai térségben egyedülálló létesítmény nyitja meg a kapuit 2010-ben. Kéthektáros területen Zöld Piramis épül, amelynek alján Ócenárium lesz, ahol átlátszó alagútban barangolhatnak a látogatók és tekinthetik meg a tengerek élővilágát. E fölött egy háromszintes és 15 méter magas indonéz Esőerdő ház lesz, amelyben felfelé haladva az trópusi esőerdők állat és növényvilága lesz látható.

Ugyancsak Sóstófürdőn van az AQUARIUS élményfürdő, mely a termálvízre és a természetes gyógymódokra alapozott prevenciós, egészségmegőrzési szolgáltatásokat nyújt. Vonzó kikapcsolódási célpont mind a környező országokból érkezőknek, mind az itt élőknek, mert a fürdő multifunkciós kínálata a térség fürdőkultúrájával összhangban van, emellett alkalmas családi programokra, több generáció együttes pihenését, kikapcsolódását biztosítja.

A Sóstói MÚZEUMFALU, hazánk legnagyobb regionális szabadtéri múzeuma. Az 1979-ben megnyitott, ma már hét és fél hektáros, korhűn beépített terület a Nyírség egyik nagy büszkesége. Ezen a közel nyolc hektáron több mint nyolcvan építmény képviseli ÉK-Magyarország sokszínű népi építészetét. Sóstói Múzeumfalu egy „élő falu. A korhű épületek között hetente korhű tevékenységeket leshet meg a kíváncsi turista. Láthat kosárfonást, népi gasztronómiai bemutatót, kovács- vagy kerékgyártó bemutatót. Évente tartanak húsvéti tojásfestést, májusfaállítást, pünkösdi királyválasztást, téltemetést, aratóünnepet.

A belváros szívében található a JÓSA ANDRÁS MÚZEUM mely megye legrégibb, 1868-ban alapított közmûvelõdési és tudományos intézménye. Állandó kiállításai között régészeti és néprajzi tárlatok láthatók. Megtekinthető a múzeumalapító dr. Jósa András emlékszobája és a nyíregyházi születésû festõfejedelem, Benczúr Gyula munkásságát bemutató kiállítás. Kiemelkedõ értéket és látványosságot képvisel a régészeti és numizmatikai aranykincseit bemutató trezorterem.

A város kulturális kínálatából, talán a leghíresebb és legnépszerűbb a már hetedik alkalommal megrendezett VIDOR FESZTIVÁL, mely az ország legnagyobb összművészeti (színházi és világzenei) fesztiváljává vált. 2008-ban négyszáz programot követhettek figyelemmel az érdeklődők a fesztivál kilenc napja alatt, ahol Afrika, Amerika és Európa 12 országának közel 1300 művésze szórakoztatta a 150 ezres nézősereget a városban.

Kulturális értékeink közül kiemelkedik a CANTEMUS Kóruscsalád, Szabó Dénes Kossuth és Príma Díjas karnagy vezetésével, és a Nyírség Néptánc Együttes. Kétévente itt rendezik a Nemzetközi Kórusfesztivált. Közbenső években pedig Nemzetközi Néptánc Fesztivál színhelye a város.

Egyre népszerűbbek és nagyobb figyelmet élveznek a Nyíregyházi KRÚDY NAPOK eseményei, mely a város híres szülöttének Krúdy Gyulának állít emléket. Krúdy-napok mindig az élvezetek jegyében telnek! A látogatók egyaránt részesülhetnek kulináris gyönyörökben és csábító szellemi táplálékban is.

Higgyék el, Nyíregyházának különleges légköre van, a rohanó időkben is sokat megőrzött a vágyott nyugalomból, megőrizte az emberi kapcsolatokat, a beszélgetést, a köszönést, a barátságot és a vendégszeretetet. Talán ezért érzi itthon magát a városlakó és az idelátogató vendég.
Mi nyíregyháziak fontosnak tartjuk, hogy szép, vonzó, barátságos és biztonságos legyen a város, hogy örömöt adjon az itt élőknek és a hozzánk érkezőknek.

Ha idejük engedi, kérem, nézzenek szét nálunk!

Csabai Lászlóné

Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere