Vigyázzunk adatainkra az online térben – Információbiztonság a hétköznapokban
Az interneten és kibertérben elkövetett csalások száma jelentős mértékben megnőttek, a bűncselekmények listáját ezek vezetik hazánkban is – mondta Hajzer Károly informatikai helyettes államtitkár Nyíregyházán. Az információbiztonság aktuális kérdéseiről tartott konferenciát a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület szakosztálya, az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. és a Nyíregyházi Egyetem. Az előadok beszéltek többek között a jövő közlekedéséről, a felhasználók információbiztonsági tudatosságának növeléséről, illetve arról, hogyan védjük adatainkat a világhálón.
A napjainkban élő ember meghatározó eszköze a mobiltelefon, a számítógép és ezekkel együtt természetesen az internet is. Pedig az internet története Magyarországon valamivel több mint negyedszázados múltra tekint vissza, 1993-ban például mindössze 645 számítógép kapcsolódott az internetre hazánkban. 2001-től vált szélesebb körben is elérhetővé a rendszer, majd 2008 körül megfizethetőbbé vált a mobilinternetezés. Ma már másodpercek alatt juthatunk hozzá bármilyen információhoz, viszont szinte ugyan ilyen gyorsasággal tudhatnak meg rólunk is rengeteg információt.
Információbiztonság
Az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt kapott, hogyan kell adatainkra vigyázni a világhálón. A felhasználók információbiztonsági tudatosságának növelése is kiemelt téma volt a csütörtöki konferencián, ahol kiderült, hiába gondoljuk, mégsem vagyunk biztonságban a kibertérben. Néhány apróságból azért tudhatjuk, mikor vigyázunk jól az adatainkra.
„Csak abból tudhatjuk, hogy a minket érő impulzusok, azok csökkenek, tehát kevesebb kéretlen levelet kapunk, kevesebb olyan megkeresést és egyebeket, amiket nem terveztünk. Ez az egyik, a másik, hogy nem találkozunk olyan levéllel, hogy ellopták az adatomat, ellopták a pénzemet, ellopták a dolgaimat. Ez azért nehéz ügy, mert az esetek 99.99 százalékában akiknek az adatait elviszik, azt nem használják fel. Az elkövetési arány nagyjából 100 ellopott adatból egy vagy maximum kettő lesz valamilyen szempontból felhasználva és ennek a felhasználásnak is az egy százalékát tudjuk, hogy az megtörtént.” – nyilatkozta Oláh István, egyetemi oktató, az EIVOK alelnöke
Egyre több a bűncselekmény
Korábban vagyon elleni bűncselekmények, betöréses lopások és rablások vezették a gyakori bűncselekmények listáját. Az interneten és kibertérben elkövetett csalások száma viszont óriási mértékben megnőttek az elmúlt években, ez is mutatja az emberek kiszolgáltatottságát – mondta a nyíregyházi konferencián az informatikai helyettes államtitkár.
„A rendőrség és a bűnügyi helyzetet tekintve vezet a kibertérben elkövetett csalás és ahhoz képest kisebb arányban van az adatlopás és ami borzalmasan nagy üzlet, az az adatok titkosításával, zsarolóvírusokkal való visszaélés. Csak Magyarországot érintően húszmilliárd dollár az a kár, amit ezzel elkövettek már. Ez úgy történik, hogy valamilyen vírus bejuttat a számítógépbe egy titkosító algoritmust, ami végig pörög a winchesteren és letitkosítja akár egy vállalatnak, de még egy kórháznak is az adatát.” – tette hozzá Hajzer Károly.
Ez azért is jelent nagy kockázatot, mert papír alapon már alig tartunk valamit, a dokumentumok, szerződések és különböző adatlapok nagy részét digitálisan tároljuk – tette hozzá a helyettes államtitkár.
A jövő közlekedése
A jövő közlekedésének a biztonságát is a digitalizáció adja majd. Optimista becslések szerint ez akár két-három éven belül is bekövetkezhet, de a pesszimista verzió szerint is öt-tízen éven belül megtörténik. Intelligens utak, önvezető járművek – az elektormobilitás a közlekedés egy új korszakát jelenti, a közeljövő célja, hogy a rendszer minden közlekedőt felismerjen.
„A pozitív hatása, hogy ezzel ki lehet zárni a balesetet. A legfontosabb, hogy teljesen biztonságossá lehet tenni a közlekedést, optimalizálni lehet a közlekedést és költséghatékonyabb is lesz. Azt a kapacitást, amit a közlekedésben kiépült, sokkal hasznosabban is fel lehet majd használni. Ami negatív hatása lesz, az az, hogy el kell tudnunk viselni azt, hogy kontroll alatt fogunk közlekedni. Nem egy önmegvalósítási terep a közlekedés, a közlekedés arról szól, hogy A-ból B-be akár ember, akár áru, biztonságosan el tudjon jutni és mindenki haza tudjon érni biztonságosan, erről szól az egész.” – fejtette ki Bódi Antal, KTI Közlekedéstudományi Intézet ITS tanúsítási irodavezetője.
Nincs tökéletes biztonság
Az, hogy a szolgáltatás mitől lesz biztonságos, az nagyban függ a felhasználó tudatosságától is. A technológia nagyon előrehaladott, ezek használatához viszont szükség van a tudatosságra. Azt nem lehet kijelenteni, hogy tökéletes biztonságot lehet kiépíteni, de törekedni kell rá – állítják a szakemberek.
„Nagyon felpörgött a világ, mindenre OK-t nyomunk, hogy haladjunk tovább, nem figyelünk oda, hogy mi történik. Nyilván ahogy az internet tettük az életünket, egyre inkább próbálja mindenki megszerezni az adatokat, az erőforrásokat, esetleg konkrétan a pénzünket is. Oda kell figyelnünk, hogy amikor netezünk és használjuk a hálózatot, akkor mivel jövünk szembe, hiszen könnyen beérkezik hozzánk egy spam, egy csaló levél, de résen kell lennünk, ezt kell megtanulnunk elsősorban.” – mondta Bálint Zoltán, a Giganet Internet Szolgáltató Kft. ügyvezetője.
Szakmai konferencia
Az információbiztonság aktuális kérdéseiről tartott konferenciát a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület szakosztálya, az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. és a Nyíregyházi Egyetem. A fő szervező ÉAK ügyvezetője kiemelte, komoly informatika hálózattal rendelkeznek, közszolgáltatóként mintegy 180 ezer felhasználó személyes adatait kezelik, így fontos feladatuk van a kibertérben is. A nyíregyházi önkormányzat nevében Jászai Menyhért alpolgármester köszöntötte a konferencia résztvevőit, aki kiemelte, a hivatalos ügyintézések közül is több száz ügykör már online elérhető, így nincs szükség a személyes jelenlétre a kormányhivatalokban.
