Sebestyén Sándor 1984-ben készített emléktábláján látható még a betelepülõk egy csoportja is, akik Károlyi hívó szavára felkerekedtek, hogy a nyírségi homokon találjanak új otthonra és biztos megélhetésre. A paléta a város egy kisebb, palétavezetõ ellenõrzése alatt álló körzete volt, késõbb a kerület megfelelõje lett. Nyíregyházán két utca viselte a telepesek egykori lakóhelyének nevét: a Csabai utca a Békéscsabáról beköltözöttek, míg a Szarvas utca a szarvasiak telephelye volt, hiszen az egy helyrõl érkezõk általában együtt, egy tömbben maradtak és építették fel házaikat.

A város e régi utcáját 1950-ben Kalininról nevezték el, mondván „semmivel nincs igazolva, hogy a Szarvas utca elnevezéshez valamilyen történelmi emlék fûzõdne”. A történelem rendje 1963-ban állt helyre, amikor az utca visszakapta régi nevét és ma a védett utcanevek között szerepel. Az utcán végigsétálva még felfedezhetõ néhány, az elsõ világháború elõtt épült földszintes polgárház, viszont az utca végérõl már rég eltûntek a tirpák õsök által épített nádfedeles, szabadkéményes házak. Ebben az utcában építette fel a zsidó hitközség zsinagógáját és elemi iskoláját is. Az 1880-ban épült zsinagógát a németek robbantották fel 1944-ben. A helyére épült új épülettel az elemi iskola két szárnyát összekötötték, helyet adva ezzel a megyei gyógypedagógiai intézetnek.

Ma a Bárczi Gusztáv Általános Iskola tanulóinak otthona. Érdemes még betérni a volt pártház 1971-ben épült toronyházába is, amelynek földszinti elõadótermében megyénk történelmi nagyjai tekintenek le ránk. Kiss Sándor monumentális, fából faragott alkotását a helyi pártvezetõk megrendelésére készítette 1972-ben.

Szerzõ: Ilyés Gábor helytörténész

Megjelent a Nyíregyházi Napló 2013.11.08-i számában.