Mindegyik kategória esetében meghatározzák, hogy mennyi idõn belül kell ellátásban részesülnie az adott betegnek. A cél az, hogy a lehetõ legrövidebb idõn belül – mentõvel történõ érkezéskor 5 percen belül – rögzítsék a beteget a sürgõsségi ellátás informatikai rendszerében, majd állapotának súlyossága szerint 10 percen belül sorolják be a triázs rendszerben.

Állapotfelmérés az első lépés

A rendszer nem teljesen új keletû Nyíregyházán, hiszen közel tíz éve alkalmazzák a triázs rendszer alapvetõ elemeit a Jósa András Oktatókórházban. Teljesen természetes, hogy elõször a legsúlyosabb betegeket látják el, akik halaszthatatlan orvosi beavatkozást igényelnek. Ezután következnek azok a betegek, akiknek tünetei kevésbé súlyosak, vagyis egy beavatkozási sorrendet kell felállítani. A rendszer fontos résztvevõje az úgynevezett triázs ápoló, aki a beteg megérkezését követõen azonnal elvégez egy gyors, 1–3 perces elsõdleges állapotfelmérést, és ha a páciensnek azonnali beavatkozásra van szüksége, késedelem nélkül a megfelelõ kezelõhelyiségbe irányítja. A szakmai protokoll szerint az azonnali ellátást igénylõ és a kritikus állapotú eseteket 5–10 percen belül, a sürgõs eseteket 30 percen belül el kell látni. A kevésbé sürgõs esetek egy órát, a halaszthatóak két órát várakozhatnak. Az elsõ triázst mindig felülvizsgálják, s ha netán rosszabbodna a beteg állapota, elõrébb veszik a várakozók listáján, vizsgálat nélkül senkit sem küldenek haza.

Új szereplő a diszpécser

Az új rendszer, egyben a nyíregyházi Sürgõsségi Betegellátó Centrum egyik legfontosabb új szereplõje a sürgõsségi osztályos diszpécser, akinek feladatai közé tartozik többek között a betegfogadás, az információadás, a felvilágosítás, a betegdokumentáció elõkészítése. A diszpécser folyamatosan összeköti a betegeket a közvetlen ellátókkal, és idõpontot egyeztet további ellátásra. A betegek az elsõ állapotfelmérõ vizsgálat után tõle kapják meg azt a kártyát, amely írásban is tájékoztatja õket arról, hogy körülbelül mennyi várakozási idõre számíthatnak, mikor kerülnek sorra, illetve mikor távozhatnak. Az õ munkája az egyik leglényegesebb új eleme a triázs rendszernek. A betegek könnyen felismerhetik, és hozzá fordulhatnak, hiszen feltûnõ zöld pólót visel, amelynek hátán „Segíthetek?” felirat olvasható. Az osztály kilenc ápolója dolgozik ezentúl ebben a munkakörben. A triázs rendszerben mindig tudni lehet, hogy az adott beteg éppen hol tart az ellátás folyamatában.

11 óra után emelkedik a betegszám

A nyíregyházi Sürgõsségi Osztályon általában 11 óra után emelkedik a betegszám, 16 óra tájban tetõzik, és egészen késõ estig egyre sûrûbb lesz a betegforgalom. Naponta 90–110 beteget látnak el az osztályon, a január és a február minden évben leterheltebb, ugyanis az influenzás idõszakban egyéb panaszok is megszaporodnak, olyankor a napi 150 beteg sem ritka.
A sürgõsségi rendszer átalakításának ezért fontos új eleme az úgynevezett Akut Alapellátó Egység, az a helyiség, ahol a kevésbé sürgõs eseteket látják el. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy ez az egység nem helyettesíti a háziorvosi ügyeletet, amely folyamatosan mûködik, így ezzel is tehermentesíthetõ az SBO.