Újabb évkönyv – Kiadta 67. kötetét a nyíregyházi Jósa András Múzeum

Történelmi tanulmányokon, régészeti leleteken keresztül tárja elénk a Jósa András Múzeum 2025-ös tevékenységét az idei évkönyv, amely már a 67. a sorban meg. A kötetben 19 szerző 18 írása kapott helyet, köztük az utolsó hadifogoly, Toma András vagy akár Kállay András életútjáról is olvashatnak az érdeklődők. Az évkönyv már kapható a Kállay Gyűjteményben.

A hagyományt és a tudományt is őrzi az új kötet

Megjelent a Jósa András Múzeum 67. évkönyve, amely minden eddiginél terjedelmesebb kiadványként látott napvilágot. Az 535 oldalas kötet a múzeum 2025-ös tudományos munkájának eredményeit, jelentős eseményeit és elismeréseit foglalja össze, miközben közel hét évtizedes hagyományt folytat. A kiadvány megjelenése kapcsán dr. Rémiás Tibor igazgató beszélt az évkönyv jelentőségéről. Hangsúlyozta: nagyon sokat jelent a szerzők és a múzeum számára is, hogy ez az évkönyv minden évben megjelenhet. Az idei tudományos kutatásokkal, tanulmányokkal teli kötet ráadásul terjedelmében a korábbiakat is felülmúlta.

– Hogyha végig mennénk ezen a köteten, ki tudnék emelni számtalan olyan jó dolgot, amit sikerült beleszerkeszteni. A legelején ki kell emelnem, hogy a Jósa András Múzeumnak 32 partner intézménye van, belföldi és külföldi egyaránt. A rzeszówi múzeum tavaly 90 éves lett, ezzel a bemutatással kezdünk. Számtalan kollégánk kapott elismerést munkájáért, többek között címzetes múzeumigazgatónk, Bene János, aki komoly országos kitüntetést, Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést kapott. A Magyar Kultúra Napjából csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a kultúrával foglalkozók közül 35 személyt ismert el oklevéllel a szakminisztérium. Ezeknek a személyeknek a laudációját lehet olvasni, ami azt jelenti, ha 20-50 év múlva valaki fellapozza ezt a könyvet, meg tudja állapítani, kik azok a kiemelkedő személyek a megyében, akik a kultúra ütőerén rajta tartották a kezüket

– nyilatkozta dr. Rémiás Tibor, múzeumigazgató.

Tanulmányok, történetek, régészeti leletek

Az évkönyv olyan régészeti ásatásokat, feltárásokat is bemutat, amelyek az év folyamán történtek. Az érdeklődők olvashatnak a pálosokról, Dóczy Andrásról, Kállay Andrást is bemutatja a kiadvány, továbbá Toma András hazatérése utáni éveiről is olvashatnak azok, akik kíváncsiak a volt hadifogoly történetére. Ezek mellett számos arisztokratáról is olvasni lehet az évkönyvben, valamint egy művészettörténeti írás is színesíti a kötetet. A néprajzi részben a tulipánmintás cserépedényeket Pál István írása alapján ismerhetik meg az olvasók.

19 szerző járult hozzá írásával az idei évkönyvhöz

Holmár Zoltán történész, aki Kállay Andrásról írt tanulmányt, társszerkesztőként is beszélt a könyvről. Kiemelte: kevés olyan szaktudományos folyóirat van hazánkban, amely ennyi kötettel rendelkezik.

– Több mint 500 oldalról van szó, kereken 535 oldalas szakfolyóirat lett idén a Jósa András Múzeum évkönyve. 18 tanulmány található benne, ebből 19 szerző az alkotó, mert van egy szerző páros is. Ha a 19 szerzőt vesszük górcső alá, láthatjuk, hogy közülük tízen a múzeum és tagintézményeinek a munkatársai, vagy egykori munkatársai, többek között volt igazgatók is vannak köztük, ha Bene Jánost vagy Pál István, a múzeumfalu egykori vezetőjét emeljük ki, de Kujbusné Mecsei Éva, a levéltár egykori igazgatója jóvoltából is van egy tanulmány a nagy-károlyi Károlyiakról

– fejtette ki Holmár Zoltán.

A történész hozzátette: hosszú évek után először jelent meg újra földrajzi tanulmány is a kötetben. Az évkönyv megjelenését már több éve a Nemzeti Kulturális Alap és a Jósa András Múzeumért Alapítvány támogatja. Megjelentetése komoly technikai hátteret igényelt: fordító szakemberek szerkesztők alapos munka előzi meg minden évben a könyv publikálását. A múzeum munkatársai úgy gondolják, a nyomda remek munkát végzett, kiváló minőségű és rendkívül igényes lett a kötet. Bíznak benne, hogy a nagyközönségnek is tetszeni fog majd.