„Úgy élni, mint a fák" – Ünnepi Közgyűlés a 156. Vándorgyűlésen

Az Országos Erdészeti Egyesület 2026. július 23–24-én, Nyíregyházán rendezi meg 156. Vándorgyűlését. A rendezvény házigazdája a Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar vármegye állami tulajdonú erdeit kezelő NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. A találkozó mottója Ratkó Józsefnek, a térség költőjének verscíme lett: „Úgy élni, mint a fák". A Vándorgyűlés részeként csütörtökön Ünnepi Közgyűlést tartottak a Nyíregyházi Egyetemen, amelyen az idén 160 éves Egyesület tagságából mintegy hatszázan vettek részt.

Az erdészek munkája szolgálat

Hidas Tibor, a NYÍRERDŐ Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében úgy fogalmazott: az erdészek munkája szolgálat. Szolgálják az erdőt és az embereket, legyen az ügyfél, erdőjáró vagy érdeklődő – egyre több nehézséggel szembenézve. A klímaváltozás hatásai mellett a keleti határon több, nem várt vendég is érkezik: elég a veszettséget, az afrikai sertéspestist vagy a kőrisrontó karcsú díszbogarat említeni.

Dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere emlékeztetett: ez a harmadik vándorgyűlés a városban, és az első kettőnek a tiszai árvíz volt a központi témája. A víz ma is meghatározó kérdés az erdőgazdálkodásban, csak éppen egészen más módon.

Partnerséget ajánlott a miniszter

Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter a magyar erdőgazdálkodási ágazat formális újrakeretezéséről beszélt. Az erdő hármas funkciójáról alkotott, erdészek által jól ismert koncepció szerinte alapvetően megtartható, de új rangsorra van szükség. Első helyre az erdő védelmi funkciója kerül, azon belül is a klímavédelem, amely új gyakorlatokat követel meg az erdőtervezésben és az erdőkezelésben. Ehhez kapcsolódik a természetvédelmi értékek megőrzése, hiszen a biodiverzitás a klímaváltozás kihívásaira adott egyik legfontosabb válasz. Második helyen az erdők közjóléti, szociális funkciói állnak, harmadik helyen pedig – nem elfeledve, de az első kettő szolgálatába állítva – a gazdasági funkció.

A miniszter hangsúlyozta: gyökeres szemléleti és gyakorlati változás szükséges, de ez nem az erdészek munkájának elutasítását jelenti, éppen ellenkezőleg. Az átalakulást nem lehet egyetlen rendelettel végrehajtani, és nincs minden erdőre, minden fafajra és minden termőhelyre alkalmazható egyetlen megoldás. „Nem az erdészek ellenében kell megváltoztatni az erdőgazdálkodást" – fogalmazott, hozzátéve: az erdészekkel együtt akarják alkalmassá tenni az ágazatot a XXI. század követelményeire.

Ugyanakkor a keretfeltételeknek is változniuk kell. Ha az erdészektől több víz visszatartását, több holtfa hagyását és több természetközeli módszert várunk, ezekhez megfelelő szabályozást és finanszírozást is biztosítani kell. Zárásként nyílt szakmai párbeszéden alapuló partnerséget ajánlott a magyar erdésztársadalomnak.

Elnöki mérleg: szén, víz és tájhasználat

Kiss László, az Egyesület elnöke a szervezet 160 éves múltjából indult: az Egyesület 1866 óta szolgálja a magyar erdőket, gyökerei Selmecig nyúlnak vissza, mottója ma is szakértelem, erkölcs és összetartozás.

Felidézte: száz év alatt megduplázódott a magyar erdők területe, ma több mint kétmillió hektár erdő az ország területének ötödét borítja. Egy friss kutatás szerint a magyar erdők ökoszisztéma-szolgáltatásainak értéke évi ezermilliárd forintos nagyságrendbe tehető – ennek része a szénmegkötés, a víz és a levegő minősége, a biodiverzitás és az emberi egészség megőrzése.

Az elnök klímaadaptív, mozaikos tájhasználat mellett érvelt, amely a helyi adottságokhoz, a mikroklímához és a vízháztartáshoz igazodik. Aktuális példaként a napokban közzétett civil klímatörvény-javaslatot említette, amelynek megalkotásában az Egyesület aktívan részt vett. Elkerülhetetlennek nevezte emellett egy olyan rendszer megteremtését a vadgazdálkodás szabályozásában, amely a természetes területek tűrőképességének szintjére csökkenti a nagyvadlétszámot.

A résztvevőket köszöntötte prof. dr. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora is. Buni Bence V. éves erdőmérnök hallgató, valétaelnök arról beszélt, hogy a szakmára egyre nagyobb társadalmi nyomás nehezedik, ezért nyitottabbnak kell lenni az innovációra.

„Tolmácsokra van szükség"

Az Egyesület legmagasabb elismerését, az Örökös Tagsági Díszoklevelet dr. Csóka György, a SOE ERTI Erdővédelmi Osztályának vezetője, a Mátrafüredi Kísérleti Állomás igazgatója kapta meg.

Köszönőbeszédében azt hangsúlyozta, hogy az erdő egészsége szempontjából paradigmaváltásra van szükség, amelyet nemcsak a társadalmi igények, hanem a környezeti viszonyok változása is kikényszerít. A közösségi médiában az ágazat felé irányuló indulatokról úgy fogalmazott: bizonyos kritikai észrevételek jogosak, a hibákat fel kell ismerni és el is kell ismerni. Ugyanakkor nincs olyan erdész, aki minden bükkfát ki akarna vágni.

Zárásként két egymással szemben álló indián törzs megbékéléséhez hasonlította a helyzetet: a folyamathoz tolmácsokra van szükség, akik mindkét fél nyelvét beszélik. Szerencsére erdész oldalon és ökológus oldalon egyaránt vannak ilyen tolmácsok – ő maga is annak tartja magát, és a jövőben is tolmácsolni kíván.

Rangos szakmai elismerések az erdészetben

Bedő Albert Emlékérmet vehetett át Juhász Lajos, a NYÍRERDŐ Zrt. Debreceni Erdészetének igazgatója és Nagy Frigyes Vince, az Agrárminisztérium Erdészeti Igazgatási Osztályának munkatársa. Kaán Károly Emlékérmet kapott Csapó József, a Tanulmányi Erdőgazdaság Soproni Erdészetének nyugalmazott vezetője, valamint Grédics Szilárd, az Egererdő Zrt. erdőgazdálkodási felügyelője. Decrett József Emlékérmet vehetett át Danku István, Ferbert Mihály és Horváth László József erdésztechnikus.

Az Országos Erdészeti Egyesület Elismerő Oklevelet adományozott 15 szakembernek. A Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete Vadas Jenő Emlékéremmel ismerte el Kiss János munkáját, a Pilisi Parkerdő Zrt. által alapított Madas László Emlékérmet pedig Scheitler Adrienn, a Mecsekerdő Zrt. erdőpedagógusa kapta.

Az ünnepségen hirdették ki az Év Erdésze Országos Verseny eredményét is. A 18. alkalommal megrendezett megmérettetésen Molnár Tamás, a Zalaerdő Zrt. erdésze bizonyult a legjobbnak. A második helyezett Kovács János (Mecsekerdő Zrt.), a harmadik Kovács Gábor (Gemenc Zrt.) lett.

Az Ünnepi Közgyűlés hagyomány szerint az elmúlt év során elhunyt tagtársakról való megemlékezéssel és az Erdész Himnusz közös eléneklésével zárult.

Forrás: Országos Erdészeti Egyesület Vándorgyűlés