Trianon – A tragikus békediktátum évfordulójára készült vándorkiállítás érkezett Nyíregyházára
Mi, magyarok vagyunk a földgömb legszomorúbb nemzete – olvashatjuk a Terror Háza Múzeum trianoni vándorkiállításában. Nyíregyházán, a Szabadság téren felállított lakóvagonokat történészek rendezték be. Dokumentumokat gyűjtöttek az I. világháborúról és az azt követő Békediktátumról, a hozzá kapcsolódó hazai és a nemzetközi vélekedésről. A hétfőn nyílt kiállítást május 27-ig láthatják a Váci Mihály Kulturális Központ előtti téren.
„Kosztolányi Dezső: Álmom mindössze ez. Pozsony, Kassa, Kolozsvár, Nagyvárad, Temesvár, Szabadka. Karinthy Frigyes: Most már nem is tudom kimondani, csak ennyit: valami fáj, ami nincs” – idézte a gondolatokat a megnyitón a kiállítás műsorvezetője.
Az installáció – négy vasúti vagon – parkolt le a napokban Nyíregyházán, a Szabadság téren. Szerkesztőségünk ablakaiból méregettük és találgattuk, mi lehet a nagy szállítmány. Órák, akár napok teltek el, mire fény derült a tartalmára, majd a hétfő délutáni megnyitóra.
A magyarok öt nagy sebét sorolta a szónok: Muhi, Mohács, Majtény, Világos és Trianon. Ez utóbbinak állít emléket a vándorkiállítás.
„102 éve lesz majd június 4-én annak, hogy a Versailles melletti Trianon kastélyban aláírta a magyar delegáció azt a békediktátumot, amely megváltoztatott egy akkor 1024 éves magyar királyságot geopolitikailag, és ami fontosabb, az emberek életét. Nagyon nagy szerencse, hogy a Szent Korona előtt állok, ami jelképezi a magyarságot, itt, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében különleges aktualitása is van, hiszen a hármas megyénkből csak Szabolcs maradt teljesen 1920 után itt, a mi földünkön. Szatmárnak egy jelentős része, Beregnek pedig nagy része más államok tulajdonában van” – szólt a közönséghez dr. Ulrich Attila alpolgármester.
A 2010-es évekig kell visszamenni, amikor Schmidt Mária főigazgató asszony vezetésével a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány úgy gondolta, hogy az I. világháborúnak egy méltó megemlékezést kell állítani. Így született meg Budán, a Várkert Bazárban az Új világ született kiállítás. Három szakaszból áll, és most ennek az utazó verzióját láthatjuk, a Trianon 100 Összetartoztunk, összetartozunk utazó kiállításban. Az eredeti anyagban az is szerepel, hogyan lángolt Európa Írországtól Olaszországig. A fővárosban a háborút is megjeleníti a kiállítás, de a vándorló anyag a békekötés utáni 1918 és ’22 közötti időszakot mutatja meg.
„A Várkert Bazárban található harmadik szakasznak néhány termét mutatja be, ami kifejezetten a magyar történelemhez kapcsolódik. Trianon, illetve annak a közvetlen következményei. Látható, hogy vagonokat ábrázolnak a konténerek, utalnak arra, hogy 2018, ’19-et követően százezrek jöttek a trianoni határokon belülre menekültként. Nekik nem lehetett azonnal a lakásigényeiket teljesíteni, ezért ők a ’20-as évek végéig a vagonokban élték a mindennapjaikat” – nyilatkozta a kiállításról Farkas Sebestyén, a Terror Háza Múzeum történésze.
Ezek az emberek nem akarták elveszíteni állampolgárságukat, így akár egy évtizedet is eltöltöttek ezekben a kocsikban. Jöttek át a határon, ameddig lehetett.
Sok évig gyűjtötte egy történész csapat a kiállítási tárgyakat. Filmeket, korabeli mozit, dokumentumokat láthatnak a vagonok belsejében. Írott és hangzó anyagát annak, hogy külföldi és belföldi politikusok, katonai vezetők, írók, költők, vagy a hazai és nemzetközi közvélemény hogyan vélekedett Trianonról, a magyar tragédiáról a távoli vagy a közeli múltban. A pandémia miatt csúszott két évet az anyag, így került most a hazai érdeklődők elé.
A Trianon vándorkiállítás Debrecenből érkezett Nyíregyházára, és a május 27-ei zárás után Egerbe, majd Miskolcra utazik. Ezután további megyeszékhelyeken nyílnak meg a vagonok.
