Ördögh László és budapesti irodája, a Graphasel Design Studio nevét jól ismerik a hazai kreatív alkotók. Az egyedi vizuális megoldások mesterei már több mint 13 éve komoly szerepet töltenek be a magyar grafikai tervezésben. A díjak hosszú sorával büszkélkedő 10 fős manufaktúra alig fél éve újabb nagyszabású feladatra vállalkozott: „rajthoz álltak” a Budapest 2024-es olimpiai pályázat logójának tervezésére indított versenyben.

– Az elmúlt év decemberében dördült el a „startpisztoly” – kezdte beszélgetésünket Ördögh László. – Az akkor megalakult szervezőbizottság a Design Terminál közreműködésével írta ki a pályázatot az olimpiai projekt logójának megtervezésére. Konkrét leírást kaptunk, melyben szerepelt, budapesti szimbólumok ábrázolása nélkül kell terveznünk egy logót, amely a dinamizmust, az ifjúságot és egy sportos nagyváros imázsát szimbolizálja.

Mindez nem egyszerű feladat, ugyanakkor hatalmas kihívás kreatív szakembereknek. Szimbólum bevonása nélkül ábrázolni egy várost rendkívül nehéz, noha érthető elvárás, elvégre a magyar főváros nem rendelkezik még ma sem olyan építménnyel, amely egyértelműen beazonosítható volna emberek százmillióinak, akár milliárdjainak a számára. A Graphasel csapata az első körben három koncepciót is prezentált a bizottság számára, amelyek döntően tipográfiai megoldásokra építettek. Az első verzió Budapest első olimpiarendezésének a gondolata köré épített, a második, az úgynevezett „best” logó a város nevének első, valamint két utolsó betűje használatára alapozott, míg a harmadik a Budapest szóképből a középső „da”-t emelte ki, és abból formált 24-est. Az első „szűrést” követően már csak a legesélyesebb pályázatok voltak versenyben. Ebbe a csapatba kilenc, tekintélyes referenciákkal rendelkező ügynökség mellett Ördögh László és munkatársai is bekerültek.

Magyar alkotók, nemzetközi szemlélet

Az elbírálók a további munkába bevontak egy híres londoni kreatív irodát, hogy az ő tapasztalataikkal kiegészülve folytatódhasson a munka. A britek azokat a különbözőségeket állították szempontként a pályázók elé, amely Párizzsal, Rómával és Los Angelesszel szemben a mi fővárosunkat unikálissá teszi.

A budapesti olimpiai pályázat hivatalos logója

– Ilyen kulcselem volt a víz, amely Budapest számára meghatározó – emeli ki. – Igazi kincsünk ez, hiszen míg az amerikai metropoliszba szállítani kell máshonnan, addig – ugyan kevéssé köztudott – Párizsban és Rómában sem jó minőségű a víz. Angol kollégáink egyúttal elmondták, ők a magyarokat szenvedélyes embereknek ismerik, és ezt a tulajdonságunkat valamilyen formában érdemes megjeleníteni.

Kinek a számára készül a logó?

– Nem kizárólag a hazai közönségnek – emeli ki. – Ez egy pályázati anyag logója, amelynek meg kell érintenie a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntéshozó, 2017 nyarán Limában a rendező városról szavazó tagjainak a szívét. A víz elemére építve készítettünk és részletesen kidolgoztunk még további három logót. Időközben szűkült a kör, a véghajrában már ötnél kevesebb riválisunk volt. A döntés meghozatala előtti egy hónap nagyon intenzív és kimerítő volt. Újabb és újabb ötletekkel bombáztak bennünket, amiket adaptáltunk a logótervünk számára.

[REKLAM]

Bár rendkívül fárasztó volt ez a periódus, a nyíregyházi gyökerekkel bíró szakember ma már egyértelműen úgy ítéli meg, szükség volt erre a hihetetlen nyomásra, versenyszellemre, amely közrejátszott abban, hogy kihozhassák magukból a maximumot.

Tervek a csúcson

Márciusban jutottak el a legutolsó körbe, ahol megnyitották számukra a lehetőséget, hogy találjanak és ábrázoljanak a tervükben budapesti szimbólumokat. Így került a képbe a Szabadság-szobor.

– Azért gondoltunk erre, mivel úgy ítéltük meg, ez a magyar főváros legismertebb turisztikai attrakciója – hangsúlyozza. – Ehhez társítottuk a fiatalság szellemiségét, mivel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság modern kori fő célkitűzése, hogy az ifjúság számára minél közelebb hozza az ötkarikás mozgalmat. E mellé épült a vitalitás, a víz és – új elemként – a fenntarthatóság, mint szintén fontos tényező. Ma úgy értékelem, utóbbi nyerhette el leginkább a döntéshozók szimpátiáját.

A pályázati logó mozgóképen

– Az utolsó prezentációra – mivel a koncepcióban megjelenő konfettiszórás statikus képeken nem elég érzékletesen ábrázolható – készítettek egy videót is, amelyre öt nap állt rendelkezésükre. A március 15-ei hétvégét feszített munkatempóban töltötték el az irodájukban. Fényképezőgéppel rögzítve, kivágott papírfecnik felhasználásával és egy kis Photoshoptrükkel kelt életre az animáció.
Amikor levetítették a filmet, érezték, a zsűri hazai és angol tagjai megtalálták, amit kerestek. Azonban a verseny még mindig nem ért véget, de már sejtették, „megtört a jég”.

Budapest a legnagyszerűbbek egyike

– A több hónapos munka során igyekeztem egy külföldi szemével végiggondolni, mi is ma Budapest – teszi hozzá. – Már több mint másfél évtizede a fővárosban élek, felvettem a metropolisz ritmusát, ismerem hétköznapjait, hétvégéit. Az elmúlt esztendők azon beszélgetéseire gondoltam, amelyet Budapestre látogató külföldi barátaimmal folytattam. A mi fővárosunk egy igazi csoda. Egy pulzáló, pörgős világváros, melyet Berlinhez vagy egyes nagy dél-amerikai városokhoz tudok csak hasonlítani hangulatában, rangjában. A külföldiek benyomása pozitív, sajátos feelinget tulajdonítanak a Duna két partján elhelyezkedő településnek. Ennek nyomán mi sem kívántuk egyetlen jelkép köré építeni a pályázatunkat. A Szabadság-szobor ezért egy hangulati, központi elem, de nem ez alkotja magát az illusztrációt. Az olimpiai öt karikát „felszeleteltük”, mely így az újrahasznosítás gondolatát is magában foglalja.

A budapesti olimpiai pályázat hivatalos videója

A három másik pályázó város közül Ördögh László Párizs logóját kedveli a leginkább, mely utal az Eiffel-toronyra, és megjeleníti a 24-es számot is. Ahogyan ő fogalmaz, „igazi színes, szagos” termék. Meglátása szerint Róma tervezői túlzottan sablonos munkát vállaltak fel, amelynek ajándéktárgyakon való megjelenítése nem igazán szerencsés. Los Angeles esetében kicsit giccsbe hajlónak érzi a részleteket. A riválisok logói ismeretében alakították a magyar pályázatét, amelynél a gyárthatóság – például tollon, csészén való megjelenés – lehetőségét is vizsgálták. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság szigorú előírásainak való megfelelés természetesen nem volt kérdéses.

Ördöghi olimpiai álmok Nyíregyházáról

– Az 1988-as szöuli olimpia volt az első olyan gigarendezvény, amelyre ma is elevenen emlékszem – mondja. – Esetemben a nyíregyházi iskolás években a tornaórán töltött idő szolgálta az „olimpiai felkészülést”. Sosem gondoltam volna, hogy valaha részese lehetek egy olyan nagyszabású munkának, amelynek célja, hogy a mi fővárosunkat pozicionálhassuk a világtérképen, hogy felkerülhessünk arra a listára, amelyen lenyűgöző városok találhatóak. Ugyan grafikusolimpia nincsen, azonban a magyar pályázat sikere számomra egy aranyéremmel érne fel.

[REKLAM]

Több hónapnyi kutatással a háta mögött azt vallja, szakmai szemmel inspiráló volt számára a tervezett téli játékok 2022-es oslói pályázatának arculati megjelenése, de nagyon tetszik neki Rio vizuális fantáziája is.

– Az egyetem, majd a munka is a fővárosba szólított, de a mai napig is nyíregyházinak vallom magam, lokálpatriotizmusomat büszkén vállalom. Feleségemmel, aki szintén a szabolcsi megyeszékhelyről származik, valamint kisgyermekünkkel, amennyire gyakran csak lehetőség engedi, ellátogatunk Nyíregyházára a szülőkhöz, rokonokhoz. Nagyon sokat kaptam nyíregyházi pedagógusaimtól az Arany János Gimnáziumban, mestereimtől a Művészetiben.

A Nyírségtől Darmstadtig

Simon Tibor, Sulyok Géza, Székhelyi Edit és szinte valamennyi tanára áldozatos munkájának köszönhetően olyan alapokat szerzett, amelyek birtokában biztos lábakon tudott előre haladni a szakmában. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen, majd Darmstadtban, az ottani művészeti akadémián ennek köszönhetően is tudott „építkezni”. Budapesti irodájának elindítását nagy mértékben köszönheti a németországi tapasztalatainak. Tőlük sajátíthatta el a tudatos előkészítést, a csapattagokkal való kommunikációt, a projektszemléletet, ami nálunk sok esetben még ma is hiányzik.

Díszletszerű fantázia a Google számára

Hatalmas kihívás volt a közelmúltban egy igazi amerikai szemléletű világcéggel, a Google-lal dolgozni. Koncepciót kértek tőlünk egy budapesti irodára. Ez a megacég a világ bármely pontján található épületét tudatos tematika és nem sablonok mentén építi fel.

– Színházi díszletekhez is tudnám hasonlítani ezek belsőépítészetét – folytatja. – Svájcban például a síelés áll a fókuszban, Japánban a robotika, az Emírségekben az oázis. Nálunk a víz lett, nem meglepő módon, az általuk választott központi elem. Erre dolgoztunk ki megoldásokat.

Ördögh László a Google budapesti irodájában

Minden részletében aprólékos, szinte a kivitelezéshez előkészített állapotú munkát vártak tőlük, amelyhez az építésre vagy a tűzvédelemre vonatkozó jogszabályokat is meg kellett ismerniük az engedélyeztetés miatt. Térhatású látványterveket is készítettek, amelyek nagyon elnyerték a Google csapatának tetszését, akik megszabták az anyagi kereteket, majd a megrendelőkkel egymás tenyerébe csaphattak. A kész munkát a nyíregyházi Balázs Attila remek fotói is demonstrálják, akivel Ördögh Lászlóék gyakran dolgoznak.

Tanítványai útját is egyengeti

– A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, a Budapesti Metropolitan Egyetemen és a KREA Kortárs Művészeti Iskolában is tanítok – mondja. – Utóbbi intézményben lehetőségem van a darmstadti csapatmunkából tanultakat továbbadni. Tanárokként is kis csoportokba szerveződünk, és egy megrendelő igényességével, pontos határidőkkel adunk munkát a diákjainknak. Egyik tanítványunk, Hetsch Ferenc fantáziája révén született meg egy arculat az elmúlt időszakban, amely komoly visszhangra lelt. Szerencsére az olimpiai pályázathoz készült számos kiváló logóterv felhívta a döntéshozók figyelmét a 2017-es budapesti vizes sportok világbajnokságának arculati megjelenésére. Ezen a héten bizonyossá vált, Feri munkája, amelynek megszületésénél két kollégámmal együtt én is bábáskodtam, reprezentálhatja a magyar kreativitást a VB-n.

Szabolcsi Richárd

(Fotók: Balázs Attila)