Több helyszínen emlékeztek a világháborúk áldozataira Nyíregyházán a Hősök Napján
Május utolsó vasárnapját 1925 óta szentelik a Magyar Hősök emlékének, erről 1917-ben, majd 24-ben rendelkezett a törvény, később pedig a Hősök napját az 1938 után elesettekre is kiterjesztették. Nyíregyházán a Hősök napján a Hősök temetőjében kezdődtek a megemlékezések. Az első világháború kitörését követően, 1914 végén, Nyíregyházán egy kórházat létesítettek a frontról hazatérő sebesült katonáknak.
További képekért kattintson a fotóra!
Fotók: Szarka Lajos
A barakkrendszerű megfigyelő kórházban 1915-ben már 2700 katona ellátását végezték. Az elhunytakat a kórház mellett kialakított temetőben hantolták el, és 1916-ban kapta hivatalosan a Hősök temetője nevet. A 2378 sírkő alatt 14 nemzet katonája alussza örök álmát: bosnyák, cseh, horvát, lengyel, magyar, montenegrói, német, olasz, orosz, osztrák, román, szerb, szlovén és ukrán. A megemlékezésen Dr. Kovács Ferenc polgármester mondott beszédet. Hangsúlyozta, azokra emlékezünk, akik hazájukért harcoltak, hazájukért adták az életüket. Nélkülük nem lett volna az, amiben most élünk, emléküket tovább kell adni a következő nemzedékeknek is.
A mai magyar katonák is helytállnak
A megemlékezés a Hősök terén, az I. világháborúban elesett katonák emlékművénél folytatódott, ünnepi beszédet mondott Dr. Ruszin Romulusz dandártábornok. Az 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnoka kiemelte, a magyar katona 1100 éves történelmünk során többször mutatott példát hazaszeretetből, a mai magyar katonák pedig ugyanazokat az értékeket képviselik, most a déli határon, Irakban Afganisztánban, Koszovóban látják el feladatukat.
További képekért kattintson a fotóra!
Fotók: Szarka Lajos
A Hősök napja alkalmából a megemlékezők a Hősök temetőjében, a Hősök terén az I. világháborús emlékműnél, majd az Északi temetőben a II. világháborúban hősi halált halt nyíregyházi katonák emlékművénél is koszorúzást tartottak.
Szoboszlai Tibor
