Több feladatuk van a kéményseprőknek

Több olvasónk is megkeresett minket azzal, hogy a Napló segítsen nekik választ kapni arra a kérdésre, hogy a korábbi évekhez képest, idén miért drágult a kéményseprés. A panasszal megkerestük Valkó Lászlót, a Kéményseprőipari Kft. ügyvezetőjét, aki elmondta, hogy idén több feladat hárul a kéményseprőkre, ami több anyagi terhet is ró a lakosságra.
Új feladat, hogy a kéményseprőknek el kell végezni a szén-monoxid-mérést, amely nemcsak az egészség megőrzése, hanem a hatékonyság megtartása miatt is fontos. Ha valakinek nem elég hatékony a gázkészüléke, akkor sok szén-monoxid keletkezik és több gázt is használ fel, ez pedig több pénzbe is kerül. További feladat a bekötőcsövek tisztítása, ami különösen a régebbi épületekben fontos, de ilyen kötelezettség a műszaki biztonsági vizsgálat elvégzésének ellenőrzése is. A gázszolgáltatónak kötelessége a vizsgálatot megtartani a lakóházaknál, a kéményseprőnek pedig az a dolga, hogy ellenőrizze, ezek valóban megtörténtek-e – tájékoztatta lapunkat Valkó László.

SZÉN-MONOXID-MÉRŐK

– Ami a legfontosabb az egészségvédelemmel, illetve a különböző megelőzésekkel kapcsolatban, hogy a legtöbb szén-monoxid-mérgezés a gáztüzelésű készülékeknél, a nyitott készülékeknél van, amelyet a lakosok igyekeznek most elkerülni azzal, hogy szén-monoxid-mérőket helyeznek el – mondta Valkó László. – Ezen kívül nekünk is ellenőrizni kell, hogy van-e megfelelő levegő-utánpótlás, ami szemrevételezéssel történik, nem méréssel. A kéményseprő megvizsgálja, megnézi, van-e a helyszínen olyan légbeeresztő nyílás, olyan szerkezet, aminek a segítségével az eltávozó füstgáz helyébe friss levegő tud kerülni. Ha nem, komoly szén-monoxid-mérgezés keletkezik.

PLUSZMUNKA

A kötelező kéményseprési közszolgáltatást kormány- és belügyminisztériumi rendelet szabályozza. Törvény szerint a közszolgáltatás biztosítása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Nyíregyháza hatáskörébe tartozik, de a díjmegállapítás kormányrendelet alapján történik. Ennek első mellékletének második pontja határozza meg a normaidőket, melynek alapján a szintén kormányrendeletben meghatározott 2 ezer forint rezsióradíj szorzatával kell megállapítani (a rezsicsökkentés előtt ez 4 ezer forint volt) a fizetendő díjat. Valkó László elmondta, a 2015. január elsejétől életbe lépő többletmunka miatt kell többet fizetni a városlakóknak a kéményseprésért. Ennek végső díját a 2 ezer forintos óradíjjal határozzák meg. Az új díjmegállapítás miatt azonban majdnem minden kémény díja eltér egymástól.

A KATASZTRÓFAVÉDELEMHEZ KERÜLNE?

Az önkormányzatoktól a katasztrófavédelem venné át novembertől a kéményseprési közszolgáltatást egy, a kormány honlapján a közelmúltban megjelent törvénytervezet szerint. A katasztrófavédelem a magánszemélyek tulajdonában lévő ingatlanoknál, illetve a cégjegyzékbe be nem jegyzett egyéb ingatlanoknál végezné ezt a szolgáltatást. Azt a munkát, amely ezen a körön kívül esik, kéményseprő-ipari szolgáltató is végezhetné.
A tervezet indoklása szerint a jelenlegi helyzet – amikor az önkormányzatok feladata ennek a szolgáltatásnak a megszervezése – az ellátásban bizonytalansággal jár, ami életveszélyes helyzeteket okozhat. Ezért a lakosság részére a kéményseprő-ipari szolgáltatást közfeladatként – a szakmai érintettség miatt – a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek indokolt a jövőben biztosítania.

INGYENES LENNE?

A kémények ellenőrzését és tisztítását – ezt hívják szakzsargonban sormunkának, mivel megrendelés nélkül, a házakat sorba járva végzik – ingyen kell elvégezni. Viszont, ha a tulajdonosnak – használónak – felróhatóan maradt el a sormunka, akkor azt külön meg kell rendelni és ekkor már pénzbe kerül. Ugyancsak fizetni kell az ellenőrzésért és tisztításért, az időszakos ellenőrzések közti időben, amennyiben az szükségessé válik. Kéménytűz, illetve szén-monoxid-szivárgás esetén a katasztrófavédelem 24 órán belül műszaki vizsgálatot végez. A tervezet előírja a szén-monoxid-érzékelők ellenőrzését is ott, ahol azok felszerelése kötelező. Ilyen helyek a közösségi épületek, továbbá az új építésű épületben a belső tér levegőjét használó, nyitott égésterű tüzelőberendezések helyiségei. Az érzékelőket az ingatlan használójának kell karbantartania a gyártó – illetve a forgalmazó – által meghatározott időközönként, de legalább ötévente. Ezt a katasztrófavédelem ellenőrzi.

Bruszel Dóra