nyiregyhaza.hu
Okt 11, 2015
Kikerekedett szemekkel, csodálkozó arckifejezéssel tekintett egy hatvanas-hetvenes éveiben járó idős néni arra a fiatal lányra, aki felajánlotta a helyét a járaton.
– Tudja kedvesem, manapság ez már egyáltalán nem szokás. Nem szokták megkérdezni tőlem, hogy le akarok-e ülni. Fogadja el tőlem ezt a csokoládét! Nagyon köszönöm, hogy ennyire figyelmes volt!
A buszon, noha sok volt a diák és a szerencsére jó egészségnek örvendő utas, egy ember kivételével senki nem mondta azt: „Tessék helyet foglalni!” A legtöbben, szinte versenyt futva az idővel, amint felszálltak és elfoglalták a széket, egyből fülhallgatót dugtak a fülükbe, majd az ablakon kitekintve merengtek az élet nagy dolgain. Talán a lelkiismeretükön így akartak könnyíteni: „Nem vettem észre, hogy egy idős hölgy áll mellettem.” Miközben a jeleneten gondolkodtam, csak egy valami járt a fejemben: vagy így, vagy úgy, de ezek a mai fiatalok bizony a jövő nyugdíjasai!
Bruszel Dóra
(Fotó: internet)
