Szombaton indul a választási kampány, két hónap múlva szavazunk

A köztársasági elnök április 12-re írta ki az országgyűlési választást, amit megelőz a hamarosan kezdődő kampányidőszak. Azon a vasárnapon reggel 6 óra és este 7 óra között járulhatunk a szavazóurnák elé itt, Nyíregyházán is. 106 egyéni választókerület van az országban, a mi megyénkben 6, ebből 2 kötődik Nyíregyházához. Az 1-es választókerület teljes egészében Nyíregyháza egy részét fedi le, mintegy kétharmadát a városnak, míg a szűk nyugati fele és 20 másik település alkotja a vármegyei 2-es választókerületet. A legfontosabb tudnivalók összefoglalására dr. Szemán Sándor címzetes főjegyzőt, a Helyi Választási Iroda vezetőjét kértük.

Érkeznek az értesítők

– A választási értesítők postázása február 4-től, az aznapi állapot szerint történik annak a több mint 8 millió Magyarországon élő választópolgárnak, akiknek itt van a lakcíme, de aki rendelkezik ügyfélkapuval, ott is megkapja. Ebből fogja tudni a választópolgár, hogy választási jogosultsága van, másrészt a választójogával hol élhet, tehát melyik az a szavazókör, ahova elmehet leadni a voksát. Az értesítők kiküldése február 20., péntekig, a választási kampány előtti utolsó napig tart. Ha valakihez nem jut el, keresse a választási irodákat, de talán a legegyszerűbb, ha telefonon vagy személyesen a polgármesteri hivatalt igyekszik elérni. Nyíregyházán a telefonszám a 42/524-524. Elektronikus úton pedig a valasztas.hu oldalon minden ezzel kapcsolatos problémát, kérdést jelezni lehet. Akinek menet közben változik a lakcíme, az automatikusan értesítést kap az új lakcímére a Nemzeti Választási Irodától.

Átjelentkezési lehetőségek

– A jogszabályok nem változtak az átjelentkezés intézményénél, tehát ha valaki a választás napján nem azon a címen tartózkodik, ahova az értesítőjét kapta, az országban bárhol szavazhat, ha átjelentkezési kérelmet nyújtott be. Ennek határideje április 2., csütörtök, mivel nagypéntek munkaszüneti nap. Tehát ha egy nyíregyházi lakos éppen Budapesten tartózkodik, kérheti, hogy a fővárosban adhassa le szavazatát, vagy fordítva. Fontos azonban, hogy mindenki csak a saját egyéni, a példa esetében nyíregyházi választókerületi jelöltjeire szavazhat – oda utaztatják az ő szavazólapját. Aki pedig külföldön tartózkodik, az a külképviseleteken szavazhat.

Több mint 92 ezren szavazhatunk

– Nyíregyházán a pillanatnyi, folyamatosan változó adatok szerint a 92 ezret valamennyivel meghaladja a választópolgárok száma. Az önkormányzati választáshoz képest mindig kevesebben egy kicsivel, hiszen a magyar országgyűlésbe csak magyar állampolgárok választhatnak, míg egy önkormányzati vagy európai parlamenti választáson nagyobb a választójogosultak száma.

Jelöltek és listák

– Április 12-én a választópolgárok két típusú, egy egyéni és egy listás szavazólapot kaphatnak. Az egyénire azok kerülnek, akik összegyűjtik a megfelelő számú, 500 darab érvényes ajánlást, amire március 6., péntek 16 óráig van lehetőség, eddig lehet behozni. A listás szavazólap főszabály szerint pártlista. Azok a pártok kerülnek majd rá, akik a megfelelő számú ajánlást összegyűjtik és jelöltet állítanak, itt meg van határozva, hogy hány vármegyében, illetve egyéni választókerületben kell jelöltet állítani hozzá. Létezik még az úgynevezett nemzetiségi lista. Akik kérték, hogy ők nemzetiségi választópolgárként szeretnének szerepelni a központi névjegyzékben, az országgyűlési választásra is kiterjedő hatállyal, nem a pártlistát fogják kapni, hanem a saját nemzetiségüknek megfelelően egy nemzetiségi szavazólapot, amelynek a beikszelésével a saját nemzetiségük szavazatát fogják növelni. 199 képviselő alkotja a magyar parlamentet, 106-an egyéni mandátumot szereznek, 93-an pedig pártlistás mandátumot. Utóbbit csökkenthetik a nemzetiségi listákra adott szavazatok alapján az úgynevezett nemzetiségi képviselők, ha meghatározott számú szavazatot össze tudnak gyűjteni. Az elmúlt ciklusokban az volt a jellemző, hogy a német nemzetiség volt, amelyik nemzetiségi képviselőt is tudott az országgyűlésbe küldeni.

Ajánlások gyűjtése

– A választási ajánlóívek igénylése már zajlik, az ajánlóívek kiadása a hagyományoknak megfelelően a választást megelőző mínusz ötvenedik napon, most éppen február 21-én kezdődik, így az ajánlások gyűjtése is. Azon a szombaton a választási irodáknak nyitva kell tartani 8 és 16 óra között, ekkor jöhetnek először a jelöltek az ajánlóívekért – egészen március 6-ig. Egy íven 8 darab érvényes ajánlást lehet gyűjteni. Fontos tudni, hogy egy választópolgár már nemcsak egy, hanem akár több jelöltet is ajánlhat, már régóta nincsenek a köznyelvben kopogtatócédulának nevezett dokumentumok, amiket csak egy jelöltnek lehetett odaadni akkoriban. A jogszabály logikájából következően kétféle módon történik az ajánlások gyűjtése, alapvetően a munka és a személyiség zavarása nélkül, jellemzően szabadidőben. Vagy hagyományos „kopogtatási technikával”, tehát a jelölt, aki szeretne bekerülni a parlamentbe, felkeresi a választópolgárt, és megpróbálja megszerezni az ajánlását. A fordított eset, amikor a választópolgár keresi a jelöltet, ez jellemzően úgy történik, hogy a pártok standolni szoktak, ott is lehet ajánlásokat összeszedni. A jogszabály nagyon szigorúan köti ugyanakkor azt, hogy hol nem lehet. Jellemzően ez helyhez és tevékenységhez kötött, munkahelyeken és munkaidőben tilos ajánlásokat gyűjteni, igaz ez a tömegközlekedési eszközökre, valamint állami, önkormányzati helyiségekre is.

Hogyan kerüljük el az érvénytelenség buktatóját?

– Számtalanszor tapasztaljuk országosan, hogy nagyon sok ajánlás hibás, ezért nem lesz érvényes. Fontos az, hogy a választópolgár lehetőleg saját maga vezesse fel az adatait – nem tilos, hogy más vezeti fel az adatait –, vagy pedig ellenőrizze adatainak a felvezetését, mert az adatokban történő hiba az ajánlás érvénytelenségét vonja maga után. Olvasható név szükséges, pontos személyi azonosítószám, lakcím, és nagyon fontos, hogy saját kezű aláírásra van szükség. Mindezek együttesen eredményezik az ajánlás érvényességét.

Választási irodák felkészítése

– A Nemzeti Választási Iroda a hagyományoknak megfelelően már tavaly ősszel elkezdte a választási irodák felkészítését, ami jellemzően a 20 területi központra, tehát a 19 vármegyére és a fővárosra, mint területi választási irodákra terjedt ki, illetve a 106 egyéni választókerület településeire. A mi vármegyénkben két héttel ezelőtt ez a folyamat lezajlott, de a munka folyamatos, hiszen a választópolgárok az egyes településeket is megkereshetik majd.

Választási bizottságok

– Most mind a 106 egyéni kerületben meg kell választani a választási bizottságokat, akik a választást ezeken a területi szinteken felügyelni, illetve ellenőrizni fogják, valamint megállapítják a választókerületi eredményeket. Nálunk szerencsénkre azok a szakemberek vállalták a megbízatást továbbra is, akik jelenlegi ciklusban is vannak, sőt közülük többen sokadik ciklus óta. Ez nekünk fontos, hogy kipróbált, rutinos, jól felkészült, lelkiismeretes szakemberekkel tudunk dolgozni.

Szavazatszámláló bizottságok

– A szavazatszámláló bizottságokat is meg kell választani, ez Nyíregyházán február 19-én történik meg. Itt természetesen mindig vannak változások, hiszen ez egy nagyszámú csapat, de a névsor gyakorlatilag összeállt. Háromféle résztvevője van azoknak a szereplőknek, akik majd a választópolgárral szemben ülnek április 12-én. Van a szavazatszámláló bizottság, akik kétféleképpen állnak össze. Részben az állandó, a közgyűlés által négy évre választott tagjai, akiket mindig az országgyűlési választások kitűzését követően választunk meg. ők hárman vannak minden egyes bizottságban. Mellettük lesznek a pártok által legkésőbb április 2-ig delegált személyek. És mind a 101 nyíregyházi szavazókörben ott ül a polgármesteri hivatal egy munkatársa, akinek adminisztratív funkciója van: jegyzőkönyvvezető, dokumentálja az eseményeket és ő állapítja majd meg a szavazatszámlálás során a számszaki eredményeket, illetve napközben ő tájékoztatja a hivatalt, hogy éppen hányan mentek el szavazni. Ez alapján születik országos jelentés és tájékoztatás a szavazás napján, hét alkalommal.

A demokrácia ünnepe

– Ma már az utolsó napon sincs kampánycsend, tehát bárkit lehet mozgósítani, arra biztatni, hogy éljen a szavazati jogával, amit mi is mindig megteszünk. A választás a demokrácia ünnepe. Ez az a nap, amikor dönthetünk arról, hogy a következő négy évben ki képviseljen minket a magyar parlamentben. A közvetlen demokráciának ez az egyik, egyben legfontosabb formája, hiszen utána négy éven keresztül a képviselő az, aki a sorsunkat érintő ügyekben országos döntéseket hozhat.

(A szavazás napjának egyéb tudnivalóiról későbbi számunkban adunk részletes tájékoztatást.)