Október 19-én több helyszínen, számos programmal várja az érdeklődőket a „Krúdy Nap” rendezvénysorozat.

Programok:

9:30 Megemlékezés és koszorúzás Krúdy Gyula szülőházánál

10:00 Megemlékezés a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumnál

11:00 Ünnepi megemlékezés a Krúdy-szobornál

13:00 „Hova megyünk Gyula úr?” – interaktív foglalkozás a Jósa András Múzeumban

14:00 „Töltsön egy órát Krúdy Gyulával fejedelmeink mesés kincsei között” – Jósa András Múzeum

15:30 „A hóember szeretője” lírai játék – Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár

17:00 „Én mindig az voltam, aki ma. Magyar író.” – Krúdy Gyula emlékkiállítás a Váci Mihály Kulturális Központban.

17:15 Krúdy és Fábri – Krúdy Gyula Art Mozi

Kísérőrendezvények:

13:00 Rendhagyó Krúdy kiállítás a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban

16:30 „Madarassy 70” – kiállítás a Nyíregyházi Városi Galériában

További részletek a meghívóban.

Háttér:

Krúdy Gyula városunk szülötte (1878. október 21. - 1933. május 12.) bár már fiatalon máshol élt és alkotott, de szívében soha nem hagyta el Nyíregyházát. Erről tanúskodnak az írásaiban folyton-folyvást felbukkanó nyírségi történetek és emberek. Szerette ezt a várost és büszke volt származására.

Krúdy Gyula emléke becses a nyíregyháziak számára. Erről tanúskodik – többek között – a nevét viselő városházi díszterem, a gimnázium, az utca, a sóstói vígadó, vagy színházunk kamaraterme. Szelleme és munkássága helyi érték – hungarikum. Krúdy Gyula irodalomtörténeti munkássága része a Nyíregyházi Települési Értéktárba felvett nemzeti értékeknek.

2011-től áll a Kossuth téren a „Papok padja”, ami mára közkedvelt találkahely és turisztikai látványosság lett. Krúdy 1924-es „A nyíregyházi ember” című novellájában ugyanezen a helyen állt a nevezetes utcabútor.

A tiszteletadás része az is, hogy Krúdynak 2011-ben posztumusz díszpolgári címet adományozott a Város, amit Krúdy Tímea vett át a Móricz Zsigmond Színházban, a „Tirpákia Tündérkert” díszelőadásán.

A Nyíregyházát Sóstógyógyfürdővel összekötő erdei sétányon nagyméretű táblákon olvasható Krúdy „Nyíregyházi beduinok” című novellája. Ha valaki gyalog sétál Sóstóra, a 3-4 km-es erdei úton megismerheti a nem kevés humorral átitatott nyíregyházi ihletésű művet, amely ráadásul a kordokumentumok szerint valós eseményeken alapul.