Szijjártó Péter: Nyíregyházának kulcsszerepe van Kelet-Magyarország fejlődésében

Visszatérő vendége Nyíregyházának a külgazdasági és külügyminiszter, aminek mindig nyomós, a nyíregyházi gazdaságot erőteljesen érintő oka van. Legutóbb egy fontos ipari parki esemény, az első fejlesztési ütem projektátadó ünnepségére érkezett a városházára Szijjártó Péter, mely után exkluzív interjút adott a Nyíregyházi Televíziónak.

– Miért támogatja a kormány ezt a beruházást?

– Ha tíz évre visszatekintünk, az ország keleti és a nyugati fele között volt egy nagyon bántó különbség a gazdasági fejlettség szempontjából. A kormány az egyik legfontosabb gazdasági célkitűzéseként azt fogalmazta meg, hogy a keleti országrész gazdasági fejlettségét húzzuk fel a nyugati szintjére. Ez nagyon nehéz feladat volt, mert sok külső tényező gátolt minket ebben: most legutóbb a háború, de előtét a Covid, illetve a nemzetközi pénzügyi válságnak a következményei. De összefogva a kelet-magyarországi városokkal, ezt a célunkat el tudtuk érni. A magyar kormány elmúlt egy-másfél évtizedes gazdaságpolitikai tevékenységének az egyik legnagyobb sikertörténete, hogy a keleti országrészt sikerült felfejlesztenünk a nyugati szintjére. Ebben a munkában Nyíregyháza abszolút mértékben kulcsszerepet játszott. A városba olyan komoly beruházások érkeztek, mint az elektromosakkumulátor-gyártás nagy távol-keleti gyártói, a BMW számára beszállító Boysen, vagy nagy magyar vállalatok, mint a Révész logisztikai cég, vagy éppen a Jász-Plasztik.

Ezek a beruházások összességében 9300 új munkahelyet hoztak létre a városban, összesen 42 nagyvállalati beruházáshoz adott 130 milliárd forint támogatást a kormány az elmúlt évtizedben Nyíregyházán, ezek 1300 milliárd forintos értéket képviselnek. Nemzetközi kitekintésben a modern, globális autóipar egyik európai fellegvára ez a térség lett: Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen – olyan beruházások érkeztek ide, amelyek világszinten is jelentések.

– Ezeket már múlt időben is meg lehetett fogalmazni, de használhatjuk a jelen és a jövő időt is a következőkre? Hiszen bejelentette, hogy következik a második fejlesztési ütem.

– Ahhoz, hogy nagy beruházásokat hozzunk egy-egy városba – ezáltal nagy számban jöjjenek létre modern, biztos megélhetést garantáló munkahelyek –, az kell, hogy legyen olyan ipari terület, ahol a városlakók életének komfortját nem csökkentve jöhetnek létre a beruházások úgy, hogy oda könnyű legyen eljutni. Amikor világossá vált, hogy az első ipari park betelt, arra szövetkeztünk Nyíregyháza városával, hogy egy új, nagy 640 hektáros ipari parkot fejlesztünk fel. Ezt a munkát elkezdtük, a kormány 220 milliárd forintnyi fejlesztési forrásról döntött összességében, aminek része útépítés, vasútépítés, energetikai infrastruktúra fejlesztése, a kapcsolódó beruházások, és ennek nyomán a nagyvállalatok elkezdték megtölteni ezt az új területet, így eljött az ideje a fejlesztés második ütemének. A kormány az összes döntést meghozta, amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy ez a pénz rendelkezésre álljon. További utak, kerékpárutak épülnek, vasútfejlesztés lesz, új csomópontja lesz az M3-as autópályának, megnöveljük a 4-es út bejövő kapacitását. Igyekszünk végrehajtani a szükséges fejlesztéseket, hogy a megnövekedő vasúti forgalom ne tegye elviselhetetlenné egyes városrészek életét.

– Sokak fülét megütötte az a fontos vasútfejlesztésről szóló üzenete a rendezvényen, amikor arról beszélt, hogy ez konkrétan alul- és felüljárót is jelent.

– A záhonyi vasútvonal, ami Nyíregyházán keresztülmegy, Magyarország egyik legforgalmasabb vonala. Tudjuk azt is, hogyha az új nagy gyárak termelésbe állnak, akkor ők a környezettudatosság miatt helyesen alapvetőin vasúti szállításra fognak ráállni, hogy kevesebb kamion legyen, ne terheljék a város útjait, levegőjét. Ezzel azonban a vasútvonal forgalma még tovább fog nőni. Nem szeretnénk, hogy fél napokon keresztül lezárt sorompókat nézzenek a nyíregyháziak, ezért szükséges megoldani akár a felül-, akár az aluljáró építésével, hogy a megnövekedő vasúti forgalom ne jelentse a város működőképeséének a korlátozását. Erről ma már Vinnai Győző képviselő úrral és Kovács Ferenc polgármester úrral is beszéltünk. Ez egy hosszú távú feladat, aminek most neki kell ugrani, szívesen vállalom, hogy ebben közreműködőm.

– Néhány jelentős világpiaci szinten is meghatározó vállalatot már említett, számíthatunk-e további gazdasági szereplők érkezésére, bejelentésekre?

– Mind a polgármester úr, mind a képviselő úr biztosítottak, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő rendelkezésre áll a városban, köszönhetően a jól működő középiskolai, szakképzési rendszernek és egyetemi képzésnek. Azért is döntöttünk úgy, hogy a kormány újabb tízmilliárdokat ad az ipari park fejlesztésére, hogy az elkövetkezendő időszakban még egy nagy beruházót ide tudjunk hozni. Nyíregyházán még van egyrészt munkaerő, másrészt olyan terület, amely a város életét nem zavarva használható föl gyárépítésre, úgyhogy abban maradtam polgármester és képviselő úrral, hogy még egy nagy beruházás idehozatalának nekifutunk, annak érdekében, hogy a középiskolákból meg az egyetemről kikerülő fiatalok itt helyben tudjanak maradni és olyan munkát találni, amely megfelelő jövőképet biztosít számukra szakmai előmenetel és anyagiak szempontjából is.

– Ha már említette, hogy még van munkaerőpiaci tartalék, hogy alakult ez az elmúlt másfél évtizedben?

– Ha Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyét nézzük, az elmúlt 10 évben 121 nagy beruházásról állapodott meg a kormány különböző vállalatokkal. Ezek összesen 1700 milliárd forintnyi beruházást hoztak a vármegyébe, amik 15 ezer új munkahelyet teremtettek. Ha megnézzük az ipari termelést, akkor 10 éve a megyében 710 milliárd forint volt, most 1750 milliárd forint, tehát két és félszeresére növekedett. Mindezzel párhuzamosan a munkanélküliség is jelentős csökkenésnek indult, egyre közelebb vagyunk ahhoz, hogy ebben a vármegyében is mindenki tudjon dolgozni, aki akar. Azért fontos ennek az új ipari parki területnek a fejlesztése, mert ide tudjuk behozni a gyárakat, amelyek azok számára is biztosítják majd a tisztességes megélhetés lehetőséget, akiknek eddig erre nem volt lehetőség.

– A projektátadó eseményen is szóba hozta az egyik mai napig minket érintő válságot, a szomszédos országban zajló háborút. Mi az esély a békére?

– Ma a béke legnagyobb ellensége a brüsszeli háborús politika, ahol gyakorlatilag elveszett a józan ész, egy háborús fanatizmus kerítette a hatalmába a nyugat-európaiakat. Egy nagy patrióta fordulatra van szükség Európában ahhoz, hogy Európa újra a béke és a békés gazdasági fejlődés kontinense legyen. Ez a liberális háborúpárti elit háborúba akarja vinni Európát. Ennek vannak különböző, sajnos kézzelfogható jelei, ilyen például az, hogy két európai atomhatalom, tehát Nagy-Britannia és Franciaország úgy döntött, hogy kész katonák küldésére Ukrajnába. Látszik, hogy Európában egy hadigazdaságot építenek, hadikölcsönt akarnak adni Ukrajnának, mely benyújtott egy újabb igényt, 800 milliárd dollárt. Ennyit akarnak odaadni Ukrajnának, amihez most nyilván össze kell söpörni minden pénzt Európában – de mi nem adjuk a magyarokét. A magyar emberek pénze nem Ukrajna, hanem Magyarország fejlesztésének célját kell, hogy szolgálja. Ha az elmúlt években is odaadtuk volna a pénzünket Ukrajnába, akkor most nem beszélhetnénk arról, hogy Nyíregyházát, meg Kelet-Magyarországot fel tudtuk fejleszteni, messzi távolban lennének ezek a célkitűzéseink.

Ami nagyon fontos, hogy meg kell őrizni a szuverenitásunkat, meg kell őrizni azt, hogy egy szuverén nemzeti kormánya van az országnak, mert mindaddig, amíg ez van, addig kívül tudunk maradni a háborún, addig meg tudjuk őrizni a magyar emberek pénzét, addig kint tudjuk tartani a migránsokat, és addig biztosítani tudjuk a gazdasági fejlődés lehetőséget. Ha behozzák a háborút, meg a migránsokat, meg elviszik a pénzünket, akkor nem lesz itt gazdaságfejlesztés sehol. Mi a háború helyett békét akarunk, a hadigazdaság helyett a normális gazdaság fejlődést, a migránsok helyett biztonságot, a gender őrület helyett pedig sokkal inkább a családok támogatását. Most kell beleadni mindent annak érdekében, hogy Magyarország szuverenitását, békéjét és biztonságát meg tudjuk védeni.