Szerdán köszönt be a csillagászati ősz, nem véletlenül

Szeptember 22-e az őszi nap-éj egyenlőség napja, amikor éppen olyan hosszú lesz a nappal, mint amilyen hosszú az éjszaka, majd egyre hosszabbak lesznek az éjszakák. Ez a tendencia egészen a téli napfordulóig, december 21-ig folytatódik. Aznap lesz a leghosszabb éjszaka.

A Föld Nap körüli keringéséből adódnak a nap-éj egyenlőségek és a napfordulók. Eme jeles napok közül az őszi nap-éj egyenlőséghez érkeztünk. Nem mindig szeptember 22-re esik ez a nap, előfordul, hogy 23-ra. Idén például 22-re esik, ahogy tavaly. De miért is?

A válasz abban rejlik, hogy a tavalyi, a 2020-as év szökőév volt, és szökőévben, illetve közvetlenül utána következő évben 22-re datáljuk ezt az eseményt. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy mindez az északi féltekére és a mi időzónánkra igaz.

Tőlünk nyugatabbra ilyenkor már 21-e este beköszönt a csillagászati ősz. Az éjszaki féltekén beköszöntő csillagászati ősszel párhuzamosan kezdődik a csillagászati tavasz a déli féltekén. Őseink ilyenkor hálát adtak a természet bőkezű ajándékaiért, a termények sokaságáért.

A nappal éppen olyan hosszú lesz, mint az éjszaka ezen a napon? Az elnevezés megtévesztő, legalábbis a „világos időszak” szempontjából. Az Egyenlítőn, amelyre ilyenkor a Nap éppen merőlegesen delel, körülbelül 12 perccel hosszabb a nappal, és ez az eltérés a pólusok felé haladva egyre inkább nő, ahol fél évig nappal van, fél évig éjszaka.

Mindez annak köszönhető, hogy a légkör hatására a Nap fényét már 5-6 perccel azelőtt is érzékeljük, mielőtt a Nap a horizont fölé emelkedne, és ugyanezt tapasztaljuk, miután eltűnik a horizont mögött, a fénytörésnek köszönhetően még világos van körülbelül 5-6 percig. Az Északi-sarkon véget ér az állandó nappal és kezdődik a féléves éjszaka, illetve a Déli-sarkon félesztendős nappal következik.

Forrás: hirado.hu