Sivataggá válhat a megye? – Politikusok és szakemberek együtt keresik a megoldást
A szélsőségesen változó klímáról, aszályokról és árvizekről, valamint az ország zöld stratégiájáról esett szó a Szemléletformálás a megyei lakosság körében című nyíregyházi konferencián. A vármegyeházán sürgető feladatokról beszéltek politikusok, tudósok és szakemberek, hiszen kormányzati források nélkül elsivatagosodhat a megye egy jelentős része, ami beláthatatlan következményekkel jár.
Hektikus időjárás, globális felmelegedés, soha nem látott aszály – többek között ezekkel a problémákkal szembesül Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye. A megyei közgyűlés elnöke arról beszélt csütörtökön, hogy politikai szinten is keresik a megoldásokat a sürgető problémákra.
„A legfontosabb feladatunk az volt ebben a folyamatban, hogy elkészítette valamennyi vármegyei önkormányzat a klímastratégiáját …”
A szakemberek segítségével megyei klímastratégia készült, amiben többek között a Dél-Nyírség egészen megdöbbentően gyors elsivatagosodásra keresnek megoldást. A vízügyi szakemberek már 20 éve megrázták a vészcsengőt. A kormányzat segítségével rövidesen egy 100 milliárdos vízügyi, beavatkozási program indulhat el.
„Amit a 19. század végén elvégeztek az elődeink, jó szándékkal és az akkori problémáknak megfelelően, azt valamelyest revitalizálnunk kell, újra azokat a vizes élőhelyeket, csatornákat, amelyeket a 19. század végén építettek az elődeink, újból meg kell tölteni vízzel. Erre egy lehetséges mód van, hogy a Tisza vizének egy részét a Nyírség vízválasztójára, mind a Hajdúság, mind a Nyírség felé vízzel kell elárasztani, hogy akkor is legyen víz a tájban, ha nem hullik csapadék…”
- emelte ki Seszták Oszkár a vármegyei közgyűlés elnöke.
„Magyarország zöld úton jár!”
A globális felmelegedés negatív hatásait az egész ország megszenvedi, erről már az energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár beszélt a Szemléletformálás a megyei lakosság körében elnevezésű szakmai konferencián.
„Az a rossz hír, hogy a tavalyi év volt a legeslegmelegebb, 2,8 fokkal magasabb volt a hőmérséklet, mint a korábbi átlag…”
Steiner Attila azt is kiemelte, hogy ugyanakkor Magyarországon van mire büszkének lenni, úgy sikerült közel felével növelni az ország GDP-jét, hogy közben jelentősen csökkentettük az üvegházhatásért felelős gázok kibocsátását.
„Amióta mérjük a hőmérsékleti adatokat 1901-től, azóta az utóbbi 10 év volt a legmelegebb. Én azt gondolom, hogy ténylegesen a problémával foglalkozni kell, de emellett nagyon szép eredményeket is fel tudunk mutatni. A fő oka a szén-dioxid-kibocsátásunknak az üvegházhatású gázok kibocsátása, és ezen a területen Magyarország élen jár, ahogy mi ezt csökkenteni tudtuk. Már 43%-kal csökkentettük a kibocsátásainkat. 1990 szokott lenni a bázisév és ami talán kontextusba helyezi ezt az információt, hogy mindezen idő alatt, Magyarország GDP-je kétszeresére nőtt.”
- részletezte Steiner Attila az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára.
Annyi napelemet szereltek fel a cégek és a lakosság, hogy napos idő esetén ma már Magyarország több energiát termel, mint amennyit felhasznál – ezt is kiemelte az államtitkár. Hozzáfűzte, a kiegyenlített, környezetbarát energiához szükség van a paksi atomerőmű bővítésére. A politikus szerint a hulladékgazdálkodásban is sikerült nagyot előrelépni.
