Régészet Napja – 1600 év a föld alatt

Nyoma nem volt a filmekből és fotókról ismert, napsütötte, értékes kincseket takaró régészeti terepnek az ünnep alkalmával, hiszen kezdetben csepergő, majd zuhogó esőben dolgoztak a Jósa András Múzeum régészei egy megelőző feltárás kapcsán, hogy mihamarabb átadják a területet a kivitelezőknek.

Jakab Attila a Jósa András Múzeum Régészeti Osztályvezetője így tájékoztatott: – Nézőpont kérdése, hogy mit nevezünk kincsnek, nyilván régészeti tárgyakról van szó. Tulajdonképpen a korszakban megszokott módon település maradványok kerültek elő. Temetőre nem akadtunk, nem az egész lelőhely kerül feltárásra, hanem annak a beruházás által érintett szakasza. Itt alapvetően terménytárolásra használt gödröket találtunk, illetőleg az abban előkerült leletek kerülnek majd kiásásra, és majd úgy nyilván a múzeumba.

– Kincsek itt nem hemzsegnek – fogalmazott a régész.

Nagyjából egy 1600 éves település maradványaira bukkantak, amely a kerámia anyag alapján a szarmata népcsoporthoz köthető. A terület viszonylag könnyen megközelíthető, ezért kezdték itt a Régészet Napja programjait.

További képekért kattintson a fotóra!

– Van magának az ásatásnak, illetve a régészeti módszertannak egy kis előadása – itt a helyszínen, aztán egy honfoglalás-kori viseletbe öltözött pár, férfi és női ruhába öltözött kollégák tartanak ennek kapcsán bemutató előadásokat a korabeli fegyverzetről, viseletről, itt a kipróbálásra is lehetőség nyílik. Aztán a restaurátor kollégák mutatják be a munkájukat itt a helyszínen, tehát a mosástól a tisztításon át, hogyan lesz ebből kerámia.

A régészeti rajzolók munkáját is láthatták a vendégek, ami ugyanolyan fontos mint a régészeké. Hozzátartozik a dokumentáláshoz. Nemcsak terepi rajzok készülnek, hanem a tárgyakról szépen kiegészített ábrák, melyek aztán a publikációkban is megjelennek.

– Ebben az évben kezdtük el a magyar irodalom tanításában a történelmi olvasmányok feldolgozását, és nagy érdeklődéssel hallgatták ezeket a történeteket. Aztán a Jósa András Múzeum meghirdette ezt a régészeti napot, és nagy szeretettel fogadtuk el a meghívásukat. Különjárattal érkeztünk, 28 kisdiákkal a Túróczy Iskolából, és úgy látom, hogy hazafelé menet mindenki régésznek szeretne majd állni, mert nagyon érdeklődőek – mondta Kallós Anikó tanítónő, a Túróczy Zoltán Evangélikus Óvoda és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola tanítónője.

A Régészet Napja idei programja középpontjában az egyes ember, a személyiség áll. A múlt híres vagy kevésbé híres alakjainak élettörténete. A legújabb bioarchaeológiai, genetikai és izotópkémiai vizsgálatok, művészi ábrázolások és antropológiai adatok is segítik a szakembereket a történelem megrajzolásában, az egykoron élt emberek életkörülményeinek megismerésében. Ezt közvetítette a Régészet Napja idei eseménysora, nyíregyházi szakemberek közreműködésével.

(Fotó: Szarka Lajos)