Radnótival tér vissza Nyíregyházára a három színész
Az előadás alapját képező esten közreműködik Jávori Ferenc Fegya és Olajos Gábor, az album zeneszerzői, míg a lemezen Földes László Hobo és a Ghymes egyik frontembere, Szarka Tamás is szerepel. A nyíregyházi premier jelentőségét növeli, hogy mindhárom főszereplő nyíregyházi kötődésű: Bakos-Kiss Gábor a szabolcsi megyeszékhelyen tanult, Olt Tamás pedig több évig Nyíregyházán játszott és rendezett, jelenleg mindketten a Nemzeti Színház társulatának tagjai. Lutter Imre, aki az albumot produkciós vezetőként is jegyzi, Nyíregyházán született és tanult, két éve, Radnóti özvegyével, Gyarmati Fannival együtt kapta meg a Radnóti-díjat, előadóművészi tevékenységének elismeréseként. Mellettük a lemez zenei anyagának művészei közül is többen nyíregyháziak.
A holokauszt és Radnóti Miklós (1909-1944) halála egy és azonos dátum, a történelem és az emberi, költői sors elválaszthatatlan összefonódása és közös tragédiája. Ennek apropóján azonban nem pusztán egy újabb, Radnóti által ihletett anyag közkinccsé tételéről van szó. Az első lemezen a költő legismertebb és kevésbé ismert versei újszerű hangvételben, prózai és megzenésített formában hangoznak el, míg a második korongon a Napló és az Ikrek hava közé zárva Turczi István, Vass Tibor és Kovács-Cohner Róbert kortárs szerzők Radnóti által ihletett költeményei kerültek, Jávori Ferenc Fegya új zongoraszerzeményeivel. A hangoskönyvet két héttel ezelőtt leplezték le a 15. Kaleidoszkóp VersFesztiválon, Sopronban.
A három főszereplő a lemezen és az olvasószínházi esten is követi a költő útját. Ahogy fogalmaznak: – Akárhányszor újra olvassuk Radnótit, a műveit, annyiszor találjuk meg bennük az élet és az ember újabb színeit, harmóniáit, ellentmondásait, küzdését és gyarlóságát. Mert egyszerre volt ember és költő. Az átélt borzalmak és a megélt szerelem is túlélte őt. És bennünket is túl fog. Ő a verseket hagyta ránk, mi a versei nyomán hagyunk valamit az utókorra, kortársaink, színészek, zenészek és költők révén. A két lemezen Radnóti korát és állandóit idézzük meg, Radnóti Miklós ismert verseivel, prózáival, és három kortársköltő általa ihletett művével.