Pusi, a Tanár, és az öntelt Hart -Népszerű színművészünk ajánlja a Tanár úr kérem! darabot
A Tanár szerepét alakítja Puskás Tivadar (képünkön balról) a Tanár úr kérem! című, nagy sikerrel játszott színdarabban; a 9-tõl 5-ig férfi főszereplőjeként pedig egy ellenszenves alakot, aki visszaél pozíciójával.
Népszerű színművészünk több érvet is felsorol, hogy miért érdemes megtekinteni a Karinthyra alapozott zenés nyíregyházi előadást.
Aki nem ismeri Karinthyt, ízelítőt kap a nagyszerű író humorából. A Tanár úr kérem! korrajz is az akkori iskoláról, neveltetésről, világnézetről, hiszen egy olyan iskolát láthatnak a nézők, amely nem volt ennyire szabad, mint a mostani. A mai ifjúság megtudhatja, mennyire más volt akkoriban a fegyelmezés, az oktatás. A fiatal színészek bravúros alakítása is jelentős érv, amiért megtekintésre ajánlom. Az pedig egyszerűen lenyűgöző, ahogy Karinthy művét musicallé lehetett tenni!
– Te milyen tanár vagy?
– Szigorú. Én még abban a korban nőttem fel, amikor a tanárok a fegyelmezést különböző módon használták, teljes joggal. Én a fegyelmezett iskolát és a fegyelmezett tanulást szeretem. Nem hiszek a szabad iskolában, mert abban nem ritka, hogy valaki nem tanul, mégis számon kéri, hogy miért nem tud semmit. Nyilvánvalóan azért, mert nem tanult...
– A színházat illetően is a fegyelmezett munkát szereted...
– Igen. Annak ellenére, hogy többnyire vígjátéki színész vagyok. De ott is van egy határ. Fontos, hogy a jó ízlés és az elfogadhatóság irányába menjen egy előadás, ahol az ember a szituációkon, az élet produkálta helyzeteken nevet. Nem szeretem egymás kigúnyolását, kibeszélését, az a fajta humor nem az én világom. Ezért nem kedvelem a politikai humorizálást sem. Karinthy humora, és az utóbb hozzá írt poénok viszont nagyon jók, tetszeni fog a nézőknek.
– Beszéljünk egy másik alakításodról, melyben decembertől láthat majd a közönség. Megszoktuk, hogy vígjátékok népszerű (fő)szereplője vagy mostanában. A 9-tõl 5-ig Franklin Hartja is ilyen?
– Nem. Franklin Hart egy utálatos, öntelt, egoista, hímsoviniszta figura, aki visszaél a pozíciójával és a helyzetével. Róla minden olyan tulajdonságot el lehet mondani, amit a nők nem szeretnek. Azt a problémát kerülgeti az előadás, ami egy-két éve erőteljesebben szólal meg világszerte a sajtóban és a színpadokon is: a nők megalázását, zaklatását. Sajnos vannak hatalommal visszaélő emberek és helyzetek, bár nemcsak a nőkkel, de olykor a férfiakkal is el szoktak bánni. Ebben a darabban én vagyok a rossz ember. Remek dalok vannak benne, amelyeket nehézségük, hangszerelésük és hangzásviláguk miatt élvezni fognak a nézők. Miként a történetet is, mert megtalálják benne az abszurditást és humort. Szente Vajk, a rendező és Turi Lajos, a koreográfus nagyszerűen kitalálta az egészet. Olyan produkció ez, ami nagy szakértelmet, fegyelmet és pontosságot kíván.
– A próbák alapján úgy látod, sikerdarab lesz?
– Egészen biztos, mert a jó győz, a rossz elnyeri méltó büntetését. Persze közben mindenki magába is nézhet.
(Szerző: Kováts Dénes)
