Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök ünnepi szentmiséje a székesegyházban

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök ünnepi szentmiséje a székesegyházban

Pünkösd a húsvét után a legrégebbi, a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, amely idén május 31-re esik. Az ünnep elnevezése az Ószövetség koráig nyúlik vissza. Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök ünnepi szentmisét mutat be pünkösd vasárnapján, május 31-én, 11.30-kor a debreceni Szent Anna-székesegyházban, amelyet a Debrecen Televízió élőben közvetít.

A szentmisébe online bekapcsolódhatnak a hívek otthonaikban a televízión, a dehir.hu oldalon, az egyházmegye You-Tube és Facebook oldalán keresztül.

 

Pünkösd, a húsvéti idő lezárása

Az Ószövetségben a mai pünkösdnek megfelelő ünnep zarándokünnep volt, amelyen Izrael fiainak meg kellett jelenniük Jahve színe előtt (Kiv 34,23; MTörv 16,16). Az ünnep elnevezése a történelem során változott, a hetek ünnepét, az aratási ünnepet (vö. Szám 28,26) felváltotta az első kéve felajánlása utáni ötvenedik nap ünnepe (vö. Lev 23,9–14; Tób 2,1; 2Mak 12,32; ApCsel 2,1), az örömünnep (vö. Iz 9,2), amelyen hálát adtak Jahvénak a búzatermésért. Innen származik az ötvenedik – görögül pentékoszté – elnevezés, amely szóból ered a magyar elnevezés: pünkösd. Jézus korára az ünnep új tartalommal is bővült: a Sínai-hegyen kapott Törvény kihirdetésének emléknapja lett, ami az Egyiptomból való kivonulás után az 50. napon történt. Zarándokünnep volt Izrael népe számára, az egyik olyan alkalom, amikor nagy sokaság érkezett Jeruzsálembe (ApCsel 2,5).

Az Újszövetségben új értelmet nyer az ünnep jelentése: a Jézus feltámadása utáni 50. nap, a Szentlélek eljövetelének napja (ApCsel 2,1–13), éppen az a nap, amikor a zsidó nép a törvényadást ünnepelte.

Pünkösd ünnepnapjához három fontos esemény kötődik: a Szentlélek eljövetele, aki Krisztus megváltó művét beteljesíti és akinek eljövetelét Jézus búcsúbeszédében megígérte; az Egyház alapítása, valamint az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete, hisz a Szentlélek erejével azok az apostolok, akik addig talán Izrael földjét sem hagyták el, szerte a Római Birodalomban hirdetni kezdték Jézus feltámadásának örömhírét. A Szentlélek kiáradásának eseményét az Apostolok Cselekedetei (ApCsel 2,1–11) rögzíti. A leírás szerint az apostolok, miután a Szentlélek eltöltötte őket, mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. Isten a nyelvek csodájával mutatja meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával kapcsolja össze a különböző nyelven beszélő embereket. Ezáltal született meg az első pünkösdkor az Egyház, amely egy, szent, katolikus és apostoli.

A II. vatikáni zsinat (1962–1965) liturgiareformja szerint pünkösd az ötvennapos húsvéti idő ünnepélyes lezárása. Pünkösd vigíliáján, előestéjén szerte a világban a Szentlélek eljövetelét kérik virrasztva és imádkozva a hívek, többek között egy ősi Szentlélek-váró himnusz szavaival:

Teremtő Lélek, szállj reánk,
ragyogd be lelkünk, tiszta láng,
ki alkotsz, éltetsz szíveket,
hozd nékik bő kegyelmedet!

Kit úgy hívunk: Vigasztaló,
kit ad nekünk az Alkotó,
te élő forrás, égi láng,
szent kenet, égből szállj le ránk!

Pünkösd előtti szombaton tartják a csíksomlyói búcsút, amely az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségei közé tartozik. Külön érdemes megemlíteni, hogy az idei évben a csíksomlyói kegyhely és búcsú bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe. A ferences testvérek korábbi közleményükben arra kérik a zarándoktestvéreket, hogy tekintettel a Covid-19-világjárvány kapcsán hozott egészségügyi döntésekre, idén szervezetten ne zarándokoljanak el a kegyhelyre a pünkösdszombati búcsú alkalmával, hanem szívük zarándoklatával kapcsolódjanak be az ünnepi szentmisébe és az egyéb liturgikus programokba.

 

Forrás: Öröm-hír Sajtóiroda / Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye