Örökösföld középiskolái – Építész(et)i emlékezés Csomós Jánosné Piroska tiszteletére
A Nyíregyházi Naplónak a veszélyhelyzetben történő átmeneti szüneteltetésével az online térbe költöznek Kulcsár Attila építészeti írásai is. Persze, a naplós anyagokat eddig is el lehetett olvasni utólag a nyiregyhaza.hu városi webportálon, most viszont ez az elsődleges platform. Az utóbbi évtizedekben készült modern, meghatározó épületeinket bemutató sorozatunkat Örökösföldön folytatjuk, a településrész szélén álló iskolák elemzésével, melynek felvezetésében természetesen szerepet kap maga a lakótelep is. A szerző, Kulcsár Attila Ybl-díjas építész egyben méltóképpen búcsúzik kollégájától, Csomós Jánosnétól.
A lakótelepek szükségszerűsége
A lakótelepek a közvélemény szerint a modern építészet legkevésbé elfogadott termékei. Utólag mindenki okos, de amikor a lakásokért sorban állás volt, nem válogatott senki. Nyíregyháza ipari központtá vált és lakossága 64 ezerről 110 ezerre gyarapodott 40 év alatt. Az állam a megnövekedett lakosságot csak szociális bérlakásokkal tudta ellátni. Az egyenlőségre programozott társadalmi rend a házakban is kevés különbséget tett. Sorozatban gyártotta a típusokat.
A nagyvárosok új struktúrái
A modern építészet teoratikusai megfogalmazták az egészséges városszerkezet teóriáját. Különítsük el az élet egymást zavaró funkcióit, és működtessük úgy a nagyvárosokat – lakni, dolgozni, pihenni, közlekedni. A gyárak a város szélére kerültek, a hivatalok és irodák a régi városközpontba, az új lakások a napfényes parkok közepére, pihenésre ott az erdő és a hobbikert. Mindezeket összekötik a sétányok és a buszjáratok útvonalai. Az útvonal mentén legyenek a szolgáltatások, boltok, gyermekmegőrzők, iskolák. Munkába menet leadjuk, amire nincs szükségünk a melóban, hazafele magunkhoz vesszük azt, ami a vacsorához és a pihenéshez kell – kenyeret, szalámit, sört, gyereket, feleséget.
A panelek tüneti kezelése
Csak hát az elmélet és a gyakorlat nem mindig igazolja magát, pláne, ha rosszul csinálják. A lakótelepek túlságosan dominósra sikerültek, a lakók külföldre kezdtek utazni, Daciákat vettek, és persze minden, mindenki öregebb lett. A középületek mindig is magukban hordozzák a másság lehetőségét, de azok is tipizáltak voltak és kidolgoztak számukra egy legórendszerű vázszerkezetet. Az összetettebb halmazaik is lapos tetősek maradtak, és csak derékszögű vonalzót használhattak az építészek.
A 45 fokos falak megjelenése
Az örökösföldi lakótelepen jelent meg az első negyvenöt fokos fal függőlegesen, és 30 fokos hajlásszög a tetősíkban. Csomós Jánosné, a Nyírterv építésze volt a forradalmár. Két iskolát tervezett a szélére, a Zay Anna Egészségügyi Szakközépiskolát, és a mai Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakgimnáziumot és Szakközépiskolát.
Saroktornyok, cserépfedéses tetőidomok, díszudvar
A lakótelepen a laikus templomnak is nézhette volna először, de aztán megbarátkoztak a mostani Westsik Vilmos iskola saroktornyaival és mindkettő furcsa magastetőivel. Megjelentek a lakótelep kockái felett a cserépfedéses tetőidomok. Még csak a szélén, és ez nem zavarta a vonatozó 10 emeletes toronyházak menetét. A Zay Anna iskola U alakú tömege egy díszudvart fog közre, a belsejében egy tágas, centrális aula szervezi a tantermek karéját.
Új tömegek, új tetőidomok
Ezek már nem a porosz típusú folyosós iskolák, hanem a közösségi élet számára alkalmas alma máterek. A magastetők azóta reneszánszukat élik. Az építészek lubickoltak a lehetőségekben, amikor újra használni lehetett ezt a hasznosítható térbővületet. A hetvenes, nyolcvanas években újra meg kellett tanulni az ácsoknak a fedélszékeket és ki kellett találni a ragasztott fák alkalmazását a nagyobb fesztávú terek lefedésére. A paneltömegek díszítésének plasztikai lehetőségei az erkélyek és a lépcsőházak voltak. A tetők már felülvilágítót kaphattak és tetőablakokat. A házak részletgazdagabb lettek, csakúgy, mint használóik, ahogy a ruházatukat egyedítik, a házaikat is szeretnék karakteresebbnek látni. Itt jelent meg először a homlokzat színezésének lehetősége, mert a panelek színét a kőzúzalékos felületek fakó földszínei jellemezték, és csak a loggiák lehettek élénkek. A tantermek kötelező árnyékolása újabb plasztikai eszközt adott az építészek kezébe, fából vagy műkőből.
Építész: Csomós Jánosné
A két iskola építésze Csomós Jánosné, vagyis Holik Piroska volt. Épületeinek bemutatásának most az is aktualitást ad, hogy nemrégiben hunyt el, 83 éves korában. Munkásságát a megyei Építész Kamara Életmű díjjal jutalmazta, bizonyára ő volt, aki Nyíregyháza legtöbb alagútzsalus lakóházát tervezte, a Kossuth, az Árok, a Rákóczi utcán és a Búza téren. De tervezett Vásárosnaményban és Nagykállóban is, sőt lakótelepet és kollégiumot épített a SZÁÉV a tervei alapján Sátoraljaújhelyen. Ő volt az alagútzsalus építési mód „anyja”, ez az a technológia, amely megyénkben változatosabbá tette a házgyári építés unalmát, mert nagyobb lehetőséget adott a városkép változatosabbá tételére. Piroska loggiái korlátjait a Búza téren Lakatos József festőművészre bízta – csinálj belőle virágládát.
Megérdemelne egy emléktáblát
Az örökösföldi iskolák arculatát Nemcsics Antal tanár úr, a színdinamika magyar úttörője segített színezni. Szerkezettervezői Veres Menyhért, Popovics Miklósné és Molnár Imre voltak. Iskoláin egy emléktáblát valamikor megérdemelne.
Szerző: Kulcsár Attila
