Óraátállítás – Az eltörlés, vagy a megtartás mellett szól több érv?

Óraátállítás – Az eltörlés, vagy a megtartás mellett szól több érv?

Március 28-án, vasárnap hajnali 2 órakor 3 órára állítjuk át az órákat, ezzel kezdetét veszi a nyári időszámítás, egy órával tovább lesz világos. Az évi kétszeri óraátállítás miatt évek óta zajlik a vita, Összegyűjtöttük a legfontosabb érveket az óraátállítás mellett és ellen.

Az óraátállítás is egy olyan kérdés, amiről mindenkinek megvan a saját véleménye. Sokan utálják a félévenkénti változtatást, másokat nem zavar, és inkább csak az előnyeinek örülnek. Nézzük mi szól mellette és ellene!

Érvek az óraátállítás mellett

A Nap járásához jobban igazodó időszámítás

Az óraátállítás mellett egyértelműen a legfontosabb érv az, hogy segítségével az emberek aktív időszaka jobban igazodhat a Nap természetes járásához.

Ha megszüntetnék, nem kellene sötét téli reggeleken munkába menni,  illetve a nyári estéken emiatt élvezhetjük tovább a napfényt. Ha egész évben nyári időszámítás lenne, akkor a legrövidebb téli nappalokon 8.30 után kelne fel a nap. Nyáron pedig a téli időszámítás szerint a 3.45-től 4.45-ig tartó napfényes időszakot kapnánk meg a mostani 19.45-től 20.45-ig tartó óra helyett. Ha nincs óraátállítás, akkor mindenképpen választanunk kell a két kellemetlennek hangzó lehetőség között.

Amikor 6.30-kor ébrednénk, akkor még két óránk lenne a napfelkeltéig. A nyári korai sötétség azonban talán még kellemetlenebb lenne. Télen a nyári időszámítás használatával a reggeli sötétségért cserébe megkapnánk egy délutáni világos órát, amit sok mindenre lehetne használni. Nyáron a téli időszámítással viszont egy hajnali világos órát kapnánk, amit szinte mindenki átaludna. Ma ezt az esti órát a nyári időszámításnak köszönhetően az ügyeink intézésével, kültéri sportolással vagy akár egy teraszon eltöltött kellemes vacsorával is eltölthetjük. A nyári időszámítás eltörlése a hangulatunk mellett minden bizonnyal a gazdaságnak is ártana ezért.

Jót tesz az egészségnek a nyári plusz egy óra világosság

Ahogy az imént írtuk, az óraátállításnak köszönhetően nyáron többet sportolhatnak az emberek, ez pedig pozitív lehet az egészségére is. Ráadásul a több napfény következtében több D-vitamin is termelődik, ami erősíti az immunrendszert. A világosság miatt jobb lesz az emberek hangulata is, ami szintén jó hatással van az egészségünkre.

Világosság = biztonság

Számos kutatás alátámasztja, hogy világosban kisebb az esélye a közlekedési baleseteknek, ezért az óraátállítás ebből a szempontból jót tesz a közlekedésbiztonságnak. Ráadásul egyes tanulmányok szerint a betörések esélyét is csökkenti egy kicsit az óraátállítás hatására.

Érvek az óraátállítás ellen

Nincs jó hatással az emberek egészségére

Fontos érv lehet az óraátállítás eltörlése mellett ugyanakkor, hogy az egész évben egységes időszámításhoz van hozzászokva a bioritmusunk, ezért az emberek nehéz napokat élnek át félévente az óraátállítás után. Egyesek akár egy–két hétig is fejfájással, figyelmetlenséggel küszködnek ilyenkor. Amikor ősszel átállunk a téli időszámításra, akkor sokan lesznek amiatt depressziósok, mert hirtelen hamarabb lesz sötét.

Közlekedési problémák

Egyes tanulmányok kapcsolatot mutattak ki a különböző közúti balesetek és az óraátállítás között. Érdekes kérdés, hogy ez valójában így van vagy csak legenda. Az Országos Rendőr-főkapitányság például cáfolta, hogy Magyarországon bármiféle összefüggés lenne az óraátállítás és a balesetek száma között.

Néhány embernek az is problémát okozhat, hogy egyes hajnali vonatok az őszi óraátállításkor hajnalban egy óráig vesztegelnek, tavasszal viszont egy órát késve érkeznek meg.

Macerás az átállítás

Bár sok eszközünk már automatikusan vált, azért még sok órát kell átállítani. Ugyanakkor még a felhasználók számára automatikusan átálló eszközök elkészítésénél is erőforrásokat igényel a probléma megoldása. A mai világban bár nem túl nagy, de azért érzékelhető költsége van annak is, hogy a különböző számítógépes rendszereket alkalmassá kell tenni az óraátállítás kezelésére. Ráadásul ellenőrizni is kell a működésüket, ennek pedig munkaerőigénye is van.

Spórolunk egyáltalán?

Az óraátállítás bevezetésekor az energiamegtakarítás volt a legfontosabb szempont. Magyarországon is először az első világháború alatt, a hadigazdálkodás miatt vezették be.

Az elmúlt száz évben azonban nagyon megváltozott a világ. Az utóbbi években a LED-s lámpák elterjedésével a világításnak sokkal kisebb lett az energiaigénye. Ugyan a fényforrások működésén még valamennyit biztosan spórolunk az óraátállítással, de összességében már nem biztos, hogy jelentős megtakarítás lesz az eredménye. Amerikai vizsgálatok azt is kimutatták, hogy összességében nagyobb energiafogyasztást eredményez az óraátállítás, mivel nyáron ennek következtében melegebb órákban érnek haza az emberek, és ezért több energiát használnak a légkondicionálók. A nyári aktívabb esti órák nemzetgazdasági szinten ugyancsak magasabb energiafelhasználást vonnak maguk után.

A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. néhány éve úgy nyilatkozott, hogy évente 4–5 millárd forintot spórolunk évente Magyarországon az óraátállítással. Ez ugyan nem kis összeg, de az ország GDP-jének csak a nagyjából 0,01 százaléka.

Sok országban vitatkoznak tehát még, hogy manapság spórolunk-e az óraátállítással, azonban az szinte biztos, hogy ha spórolunk is valamennyit, akkor ez nem akkora összeg, ami egyértelműen eldöntené az óraátállítás körüli vitát, tehát a többi fenti érvet is figyelembe kell venni a mérlegeléskor.

Úgy tűnt megszűnik, de most nem világos mikor

Az Európai Bizottság egy 2018-as közvélemény-kutatásra reagálva gyorsan, még 2019-ben hozott határozatot az óraátállítás eltörléséről. A bizottság eredetileg már tavalyelőtt megszüntette volna a félévenkénti váltást, azonban hamar lelassult a folyamat.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium legutóbb azt közölte a 24.hu kérdésére. hogy az ügyben „elfogadott tanácsi álláspont nincs, azt mostanáig a 2020-ban és 2021 első felében soros elnökségek egyike sem tárgyalta.”

Korábban Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy az óraátállítás tipikusan egy olyan kérdés, ahol annak van értelme, ha az Európai Unió hoz döntést, hiszen ha például Ausztriától eltérő döntést hozunk, akkor a két szomszédos ország különböző időzónába kerül, és az senkinek sem az érdeke. Ezért jó lenne, ha összeurópai döntés születne az óraátállítás kérdésében. Ugyanakkor Gulyás Gergely elmondta, Magyarország álláspontja egyértelműen az, hogy ha nem tartjuk fent a jelenlegi szabályokat, akkor a nyári időszámítás a jobb.

 

Forrás: hirado.hu