Ökológiai lábnyom – A 24. óra küszöbén
Az MCC Nyíregyházi Képzési Központja e heti előadásának középpontjában az ökológiai lábnyom állt. Dr. Besenyei Mónika, az MCC Klímapolitikai Intézetének igazgatója bemutatta Magyarország helyzetét a globális környezeti kihívásokkal szemben, kiemelve a fenntarthatóság fontosságát és az egyéni életmód-változtatások szerepét.
Az ökológiai lábnyom mérése és hatásai
Az ökológiai lábnyom fogalma és annak mérése volt a központi téma az MCC Nyíregyházi Képzési Központjának keddi rendezvényén. A meghívott vendégelőadó ezúttal dr. Besenyei Mónika volt, az MCC Klímapolitikai Intézetének igazgatója, aki az interaktív előadás során többek között rávilágított arra, hogy a kutatók által kifejlesztett módszertan segítségével kiszámítható, hogy életvitelünk mennyi földterületet igényel a megélhetésünk és hulladékkezelésünk szempontjából. Az előadó szerint minden egyes fogyasztás és kibocsátás földterületet foglal el, amit globális hektárban mérnek. A mérés segít megérteni, hogy egy-egy tevékenység hogyan befolyásolja környezetünket, és mennyiben járul hozzá a Föld terheléséhez.
„Az ökológiai lábnyom egy olyan módszertan, amelyet kutatók dolgoztak ki annak érdekében, hogy meghatározzák, mekkora földterületre van szükségünk mindennapi életünk fenntartásához és a hulladékok feldolgozásához. A koncepció lényege, hogy minden, amit fogyasztunk vagy kibocsátunk, végső soron földterületet igényel. Ezt a területet globális hektárban mérjük, ami azt jelenti, hogy ha például sokat utazunk, sok húst eszünk, akkor nagyobb területet foglalunk el a rendelkezésre álló erőforrásokból. Ezzel szemben, aki környezettudatosabban él, kisebb lábnyomot hagy maga után. A módszertan különösen izgalmas, mert egy bizonyos biokapacitás – azaz a bolygónkra jutó földterület – áll rendelkezésünkre. Ezt a mérleg másik oldalán található adatot felhasználva kiszámolható, hogy életvitelünkkel meghaladjuk-e vagy sem ezt a területet. Ha túl nagy a lábnyomunk, akkor túllépjük a fenntartható területet, míg ha kisebb, akkor az erőforrásokkal észszerűbben gazdálkodunk.”
A fenntarthatóság határvonalán
Dr. Besenyei Mónika kiemelte, hogy bár a környezettudatosság szükségessége egyre nyilvánvalóbb, a természet rugalmasságának határáról nincs pontos információ. Ha nem változtatunk életmódunkon, könnyen elérhetjük a túl késői pillanatot. Azonban, ha időben felismerjük a problémát, még van esély a fenntarthatóságra. A szakértő a globális helyzet mellett Magyarország helyzetét is elemezte, és rávilágított arra, hogyan viszonyulunk a környezeti kihívásokhoz.
„Az ökológiai lábnyom nagymértékben összefügg a fejlettségi szinttel, tehát alapvetően attól függ, hogy mennyit fogyasztunk. Minél magasabb a fogyasztás egy adott országban, annál nagyobb a lábnyom. Nem titok, hogy az egyik legnagyobb ökológiai lábnyommal a luxemburgi lakosok rendelkeznek. A magyarok viszont viszonylag kedvező helyen állnak, nem élünk túl nagy lábon. Ha képesek vagyunk csökkenteni a lábnyomunkat, akár példaértékűek is lehetünk fejlettségi szintünkhöz képest. Ami pedig Magyarország biokapacitását illeti, viszonylag jó helyzetben vagyunk: bőséges termőföld áll rendelkezésünkre. Bár a lábnyomunk egy kicsit nagyobb, erről még az előadásban beszélek, valójában nem állunk olyan rosszul, mint Európa sok más országában, különösen azokban, amelyek nyugatabbra helyezkednek el tőlünk.”
Gyakorlati tanácsok és eszközök a környezettudatos életmódhoz
A közönség számára gyakorlati tanácsok is elhangzottak, amelyek segítenek abban, hogy mindenki személyesen is hozzájárulhasson a környezeti hatásainak csökkentéséhez. Az előadás végén dr. Besenyei Mónika bemutatta a különféle online kalkulátorokat, amelyek segítenek kiszámítani, hogy egy-egy életmódbeli változtatás hogyan befolyásolja az egyén ökológiai lábnyomát. A kalkulátorok az étkezési szokásokat, közlekedést, energiafogyasztást és más területeket is figyelembe véve segítenek a környezettudatos életmód kialakításában.
