– Fogalmunk nem volt, mi vár ránk. Meghallottuk az utasítást, hogy a férfiak és a nők álljanak külön, mert fürdőbe visznek minket, hogy le tudjunk mosakodni, utána találkozunk majd és visznek minket valahová. Én az apám kezét fogva a férfiakhoz kerültem, anyám és a kisöcsém a nőknél voltak, nem tudtam, hogy akkor látom őket utoljára – Varsányi Imre bácsi 14 évesen került Auschwitzba. Édesanyjával, édesapjával és kisöccsével vagonírozták be, de a haláltáborból csak ő került ki élve.

Birkenauból a Kelet-Németországban található mühlebergi speciális táborba hurcolták kényszermunkára. Egy föld alatti repülőgépgyár építkezésén vett részt. A háború végén, lefogyva, megtörve, harmadszor is marhavagonba parancsolták az SS katonák. A szerelvényüket azonban már az amerikai csapatok állították meg. Kórházba vitték, három hónap múlva épült fel, majd hazatért. Évtizedekig hallgatott az átélt borzalmakról, a rendszerváltás után azonban úgy érezte, kötelessége elmondani, min ment keresztül. 

– Élő halottak voltunk, mert se gondolataink, se érzéseink annyira nem voltak, hogy abszolút nem érdekelt az sem, ha ott, mellettünk halt meg valaki. Legfeljebb annyiban érdekelt, hogy van-e jobb cipője mint az enyém, mert akkor el lehet venni és ki lehet cserélni – tette hozzá Varsányi Imre. A nyíregyházi vasútállomáson egy olyan marhavagont állítottak ki, amiben Varsányi Imre is utazott a koncentrációs táborba. Az Élet Menete Alapítvány vándorkiállítása eddig 85 városban fordult már meg és 140 ezren tekintették meg. A megyeszékhelyre azért hozták el, mert a városból 5 ezer, Szabolcs vármegyéből pedig összesen 23 ezer zsidót hurcoltak el.

„Vedd irgalmadba és oltalmadba mártírjainkat!”

A környékbeli zsidók gettósítása és elhurcolása 1944 tavaszán történt meg. Az elhunytakért Verő Tamás rabbi mondott héberül és magyarul imát. A Nyíregyházi Zsidó Hitközség elnöke a megnyitón azt mondta, a leszármazottaknak kötelező emlékezni, de nem szabad a sérelmeiket magukkal hurcolniuk. 

További képekért kattintson a fotóra!

– A túlélők első generációs leszármazottainak ilyen előzmények után nem a sérelmet, nem a szenvedést, nem a fájdalmat, hanem az életörömöt, életigenlést adtak örökül és mindig arra neveltek minket. El lehet ezen is gondolkodni. Nem feltétlenül kell komoly történelmi összefüggéseket keresni – fejtette ki Sárosi György.

„Ember embernek farkasa, ma is...”

A nyíregyházi önkormányzat részéről dr. Ulrich Attila üdvözölte a vándorkiállítás megnyitását. Az alpolgármester történelmi párhuzamokat felmutatva mondta el, hogy korábban és jelenleg is gyilkolják az emberek egymást, ráadásul gyakran vallási meggyőződésből. Hozzáfűzte, azért kell a fiataloknak megmutatni, mi történt a koncentrációs táborokban, mert akkor talán tanulnak a múlt hibáiból. 

– Mivel a 20. század történéseiben a holokauszt és a II. világháború, ami a legtöbb embert érintette, akár zsidót, akár keresztényt, akár bármilyen vallású embert a kereszténységen belül, ennek a hibáiból nem árt tanulni. Ez nem volt még olyan messze, nem volt még olyan távol. Meg kell ismerni, mi történt – tette hozzá dr. Ulrich Attila.

Az Élet Menete Alapítvány Holokauszt Vándorkiállítása április 16-áig 8–17 óra között tekinthető meg a nyíregyházi vasútállomáson.

Z. Pintye Zsolt

(Fotó: Szarka Lajos)