Energiaszuverenitás és globális dezinfláció – A megye közgazdászai találkoztak Nyíregyházán
Zöld átállás, energiaszuverenitás és a globális dezinfláció – ezek a témák kerültek a középpontba a Magyar Közgazdasági Társaság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetének nyíregyházi tanácskozásán. A szakmai konferencia keretében együttműködési megállapodást írt alá a Nyíregyházi Egyetem és a Magyar Közgazdasági Társaság, valamint Lantos Csaba energiaügyi miniszter is előadást tartott.
90 évvel ezelőtt szerveztek először közgazdász-vándorgyűlést vidéken, 1935-ben is Nyíregyháza adott helyszínt a tanácskozásnak. A gazdaság fontos szakemberei és az ágazat irányítói az elmúlt években többször is ellátogattak a szabolcsi vármegyeszékhelyre, hogy az aktuális helyzetről nagyszabású konferencia keretében városunkban egyeztessenek – mondta köszöntőjében dr. Kovács Ferenc, majd hozzátette, Nyíregyházán a gazdaságfejlesztés kiemelt program.
Együttműködési megállapodás
A csütörtöki konferencia első fontos mozzanata volt, hogy együttműködési megállapodást kötött a Magyar Közgazdasági Társaság és a Nyíregyházi Egyetem. A szerződés célja, hogy hidat képezzen az intézmény, a helyi vállalkozói közösség és a civil szféra között.
Az egyetem dinamikus pályán van, hiszen tavaly szeptemberben közel ötezer hallgatónk volt, rendkívül gyorsan növekszik a létszám, nemcsak a hazai, de a külföldi hallgatóké is. Így minden olyan együttműködés, amely a tudományos világ képviselőivel, a gazdasági élet meghatározó szereplőivel összeköti az egyetemet, az számunkra nagy jelentőséggel bír. Ami a szerződésben is szerepel, hogy felkérhetjük előadónak, esetleg egyéb témavezetői vagy bármilyen feladatokra azokat a közgazdasági társasági tagokat, vezetőket, akik szakmájuk kiemelt, jeles képviselői, akkor az egy nagy jelentőségű esemény a hallgatóink számára és ami a hallgatóknak jó, az értelemszerűen az egyetem számára is jó”
– mondta beszédében Hárskuti János, a Nyíregyházi Egyetem elnöke.
Interaktív tudásbázisként szeretne működni az egyetem a régióban, ebben is segítség lesz a most megkötött szerződés – tette hozzá Hárskuti János. Az intézmény szeretné, ha az egyetemen megtermelt tudás még inkább hozzájárulna a város és a térség gazdasági fejlődéséhez.
Óvatos növekedés, gazdasági várakozások
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagja, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke előadásában arról beszélt, a gazdasági növekedés három pilléren nyugszik: a fogyasztás, az export és a beruházások. Jelenleg ebből a fogyasztás mutat pozitív változást, miután óvatos növekedésnek indultak a reálbérek. Az exportnál és a beruházásoknál azonban még szomorú képet mutatnak a számok. A realitás egy kettő százalék körüli növekedés lehet idén – mondta Pleschinger Gyula.
Én a 12. évemet töltöm a Monetáris Tanácsban és a 12 évből bő 10 évet az jellemzett, hogy a kormány és a jegybank abszolút egy kottából muzsikál. Itt a Covid utáni időszakban váltak szét az érdekek, a kormány alapvetően a politika mentén a növekedést próbálta erőltetni, a jegybank pedig a törvényi kötelezettsége okán a stabilitást és az infláció letörését tűzte a zászlóra. Ez a kettő okszerűen ütközött egymással. Úgy tűnik, hogy mostanra ez a véleménykülönbség elsimulni látszik, talán most már kölcsönösen megértik egymást a felek és ez segíteni fog abban, hogy a növekedés egyensúlyi pályán történjen”
– mondta előadásában az elnök.
A számok azt is mutatják, hogy az infláció további emelkedése megállhat, a januári csúcs után lassú, fokozatos csökkenésre lehet számítani az év végéig – tette hozzá a társaság elnöke. További pozitívum, hogy a forint is erősödésnek indult, a héten már 400 forint alatt is volt egy euró.
Út a zöld átállás felé
A magyar energiapolitika jövője: Út a zöld átállás felé címmel tartott előadást Lantos Csaba miniszter a csütörtöki konferencián. Az energiaügyi miniszter kiemelte, Magyarország egyfelől próbál a zöldmegoldások felé nyitni, miközben megmarad a realitás talaján. A rendszerváltáshoz képest 43 százalékkal csökkent a hazai üvegházhatású gázkibocsátás – hangsúlyozta a miniszter. Az áramfogyasztásunk folyamatosan nő, a megújuló energia is egy fontos pillére a magyarországi energiapolitikának. Az elmúlt három évben kiemelkedő adatokat sikerült elérni ezen a területen.
Elértünk oda, hogy 7,76 gigawatt napelem van ma Magyarországon, majdnem 300 ezer háztartásnál, ez borzasztó nagy szám. Ez azt jelenti, hogy minden ház, ami 2010 óta épült, annak a negyedén már napelem van. A környéken sincs ilyen, azt kell mondjam. Ha még nem is világbajnok ez a szám, mert például a hollandoknál is van nagyon sok napelem, de a mi eredményünk akkor is egy kiemelkedő szám. Mi lettünk az Európai Unióban az elsők abban a tekintetben, hogy az általunk előállított elektromos áramból mennyit termelnek a napelemek. Ez 25 százalék volt tavaly”
– hangzott el Lantos Csaba előadásában.
Még a kedvezőbb földrajzi pozícióban lévő Spanyolországot és Görögországot is megelőzzük ezzel a 25 százalékos aránnyal – folytatta a miniszter. Világos vízió és elegendő forrás is rendelkezésre áll, hogy Magyarország energiapolitikája sikeres legyen, tette hozzá Lantos Csaba, ez azért is fontos, mert az elmúlt évek nehézségei megmutatták, hogy az energiabiztonság a nemzetbiztonság szerves részét képezi. A tanácskozás előadói között volt még Lieb Mihály, az Autonet Group vezetője és tulajdonosa is, aki saját vállalkozásainak történetét és tapasztalatait, valamint jó tanácsait osztotta meg a közönséggel.
