A kötet zárszavából megtudhatjuk megjelenésének célját: „Szándékom vele az volt, hogy ha más város nem – tegye meg Nyíregyháza azt, amit ha hazánk összes nagyobb városai megtesznek vala, kimondhatatlan becsű emléket adtak volna át az utókor magyar nemzedékének és történetének egyaránt, írassa le állapotát mindenestől fogva úgy, amint a magyar haza második évezredébe lép”. A monográfia egyik erénye az az összegzés, amely a millennium évében a városban lefolyt ünnepélyeket mutatja be.
A szerző 1866. október 24-én született Bécsben. 1891-ben érkezett Nyíregyházára segédlelkésznek és az Evangélikus Főgimnáziumba hitoktatónak. Tevékenyen kapcsolódott be a város irodalmi, kulturális és társadalmi életébe is. Mindössze harmincesztendős, amikor megírta várostörténeti monográfiáját és a nyíregyházi gyülekezet rendes lelkészévé választotta. Előbb esperességi, majd 1906-ban egyházkerületi főjegyző lett, ami akkor a püspök helyettesének felelt meg. 1911. május 16-án a Tiszai Evangélikus Egyházkerület püspökévé választották. 1917-ben az ő kezdeményezésére alapították a nyíregyházi evangélikus leánygimnáziumot, amely később a nevét is felvette. 1928-ban megbízta Kotsis Ivánt a ma Luther-házként ismert bérház felépítésével. E példás gyorsasággal elkészült épületben rendezte be püspöki hivatalát. 1929-ben a pécsi-soproni hittudományi kar díszdoktorátussal ismerte el irodalmi tevékenységét. 1937. február 18-án hunyt el. Az 1939. november 27-én átadott síremléke (képünkön) az Északi temető dísz-sírhelyén található. A síremlék szobrát Lux Elek szobrászművész erdélyi fehér márványból faragta. Nevét őrzi még a Luther és az Iskola utca sarkán 1999-ben, Tóth László tervei alapján emelt épület.

(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)