A kanyaró elleni védőoltást 1969-ben vezették be Magyarországon azért, mert előtte több, nagy kanyarójárvány is volt az országban. A betegségre jellemző, hogy akik egyszer átestek rajta, immunissá váltak, még egyszer nem kaphatják el a kórt, hiszen védettséget szereztek a betegséggel szemben. Az oltás bevezetése után a kanyarójárványok megszűntek.

1989-ben változott az oltási rend

1989-től pedig ismétlő oltást is adtak kanyaró ellen, a megbetegedések száma is csökkent. Az elmúlt két évtizedben Magyarországon az átoltottság meghaladta a 98 százalékot. Az oltás és az emlékeztető oltás a szakirodalmi adatok szerint mintegy 99 százalékos védelmet biztosít. Magyarországon kanyarós eset 2002 óta nem volt, mindössze 12 olyan esetről történt jelentés, amit behoztak az ország területére. A kanyaró rendkívül ragályos, fertőző megbetegedés, amely a kiütések megjelenése előtt már négy nappal fertőzhet és a fertőzőképesség a kiütések eltűnését követően még négy napig tart.

Cseppfertőzéssel terjed

A vírusos betegség cseppfertőzéssel tejed, a beteg az orr- és a garatváladékával üríti. A kezdeti tünetek hasonlóak az influenzához: magas láz, légúti tünetek, kötőhártya-gyulladás. Ezeket követően 2-4 nappal jelennek meg a bőrkiütések, melyek a fejen és az arcon kezdődnek, és később a testen lefelé terjednek. Ezek néhány napig tartanak, és a megjelenés sorrendjében tűnnek el. A részleges oltási sorozattal oltottak esetében a betegség lefolyása enyhébb, a szövődmények kialakulásának az esélye kisebb.

Romániában járvány van

Magyarország keleti szomszédjában, Romániában jelenleg kanyarójárvány van. 2016. január és 2017. február között 3071 betegnél regisztrálták a kórt, tizenhatan meghaltak. Ott a betegség főleg olyan csecsemők és kisgyermekek között terjed, akik még nem kaptak oltást. A járvány Romániában elsősorban olyan közösségeket érint, ahol az átoltottság nem elég magas, 95 százalék alatti. Az e közösségekhez tartozó családok jellemzően sokat költöznek vagy folyamatos mozgásban vannak, nincs háziorvosuk, és a gyermekeiket nem oltatják be. Március elején Makón ütötte fel a fejét a betegség. A makói kórházzal összefüggésben 12 embernél merült fel kanyarógyanú, kilenc esetben a laboratóriumi vizsgálat igazolta a betegséget. Közülük egy ember a makói kórház betege volt. Makón elsősorban azok az egészségügyi dolgozók betegedtek meg, akik a betegellátás első vonalában dolgoznak és főként a Romániából érkező betegeket látták el. A makói eseteken kívül máshonnan nem érkezett bejelentés kanyarógyanús megbetegedésről, ugyanakkor megerősítették a járványügyi felügyeletet.

[REKLAM]

Makóra már hétfőn megérkezett az az oltóanyag-mennyiség, amellyel elkezdték a betegek családtagjai, a kórház egészségügyi személyzete és a bent fekvő ápoltak oltását, hiszen most a legfontosabb feladat, hogy a járvány továbbterjedését megakadályozzák. Aki valamilyen okból nem kaphat oltást, azt úgynevezett passzív immunizációban részesítik, amely során ellenanyagot juttatnak a szervezetbe. Az oltás a beadás után két hét elteltével ad védettséget.

Nem árt az óvatosság!

A tisztifőorvosi hivatal felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy ha valaki influenzaszerű tüneteket észlel magán, és kiütések jelennek meg a fején, az arcán, akkor azonnal vegye fel a kapcsolatot a háziorvosával. Fontos, hogy előzetesen telefonon egyeztessen időpontot az orvossal, hogy a vizsgálat idején a beteg másokat ne fertőzhessen meg, például a váróteremben. Az 1969 után, de 1989 előtt születettek között előfordulhat, hogy valaki csak egy oltásban részesült, náluk az immunitás szintje az évek múlásával csökkenni kezdhet.

ME.

(Fotó: internet)