Nemzeti Összetartozás Napja – 106 évvel ezelőtt írták alá a trianoni békediktátumot
A magyarság ereje ma is az összetartozásban rejlik – ez az üzenete június negyedikén, a Nemzeti Összetartozás Napjának. 106 évvel ezelőtt ezen a napon írták alá az első világháborút lezáró trianoni békediktátumot. A Nemzeti Összetartozás Napját évek óta közösen ünnepli Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal és a megyei önkormányzat a nyíregyházi Hősök téren. Az Életfa-emlékműnél kulturális műsorral, közös imádsággal és koszorúzással tisztelegtek az emlékezők.
Trianon fájdalmából született dallamokkal emlékezett a magyar történelem talán legnagyobb törésére a Liszt Ferenc-díjas Nagy Csaba tárogatóművész. 106 évvel ezelőtt június 4-én egy olyan döntés született a versailles-i Nagy-Trianon palotában, amelynek értelmében Magyarország elveszítette területének közel kétharmadát, lakosságának több mint felét.
Életfa, mint ősi szimbólum
Makoldi Sándor szobrászművész alkotása már öt éve áll a nyíregyházi Hősök terén és sziluettjével is nap mint nap emlékeztet az összetartozásra.
Az életfa ősi szimbólum, gyökerei a múltba kapaszkodnak, törzse a jelen erejét hordozza, ágai pedig a jövő felé nyúlnak. Talán nincs ennél találóbb jelképe a magyarságnak, mert közösek a gyökereink. Közösek történelmünk örömei és fájdalmai, közös a felelősségünk is, hogy megőrizzük mindazt, amit elődeink ránk hagytak, és továbbadjuk gyermekeinknek, unokáinknak. Ez az emlékmű arra figyelmeztet bennünket, hogy a nemzet ereje nem a térképeken húzott határokban rejlik, hanem az emberekben. Azokban, akik őrzik anyanyelvüket, továbbadják hagyományaikat és hisznek abban, hogy a közösség mindig erősebb, mint a megosztottság”
– emelte ki ünnepi beszédében dr. Kovács Ferenc.
A polgármester hozzátette, a nemzeti összetartozás gondolatát nem elegendő megőrizni, tovább is kell adni, ezért külön köszönetét fejezte ki azon fiatalok számára, akik aktív szerepet vállaltak az idei megemlékezésen.
Közvetlenül megélt valóság
Térségünk számára a békediktátum nem csupán történelmi esemény volt, hanem közvetlenül megélt valóság is – mondta Seszták Oszkár beszédében. A történelmi Szatmár, Bereg, Ung és Ugocsa vármegyék jelentős része a határ túloldalára került, amivel olyan kapcsolatok szakadtak meg, amelyek évszázadokon át összekötötték az itt élő embereket.
A Nemzeti Összetartozás Napja azonban nem a sérelmeink ápolásáról vagy a múlt fájdalmainak újraélesztéséről szól. Ennek a napnak az üzenete sokkal inkább a jövő feladatairól, a nap mint nap elvégzendő feladatokról kell, hogy szóljon és a jövőbe tekintésről. Annak a felismeréséről szól a mai nap, hogy összetartozunk. A magyar kultúra, nyelv és hagyományok összekötik a világ különböző részein élő magyarokat. Erdélyben, a Felvidéken, a Vajdaságban, Kárpátalján vagy a diaszpóra távoli közösségében élő magyarok ugyanannak a nemzetnek a részei, akik közös történelmi és kulturális örökséget őriznek”
– hangsúlyozta a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke.
A határvonalak nemcsak településeket választottak el egymástól, hanem rokoni, gazdasági és kulturális közösségeket is. A veszteség emléke pedig ma is velünk él – tette hozzá Seszták Oszkár.
A magyar nemzet megmaradásának záloga
Az idei emlékezés díszvendége Mester András, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség önkormányzati titkára, egyben Mezőgecse polgármestere volt. Köszöntőjében kiemelte, az a mostani anyaországi magyar, aki nem tartja fontosnak a határon túli magyarokat, az elfelejti, vagy talán nem is tudja, hogy milyen kevésen múlt az, hogy most ő maga is határon túl éljen.
Ha anno, a trianoni határok megrajzolása közben csak 10 cm-rel oldalra megy az a bizonyos ceruza, akkor most mi itt egy elcsatolt magyar város főterén tartanánk a megemlékezést. És azon kellene aggódnunk, hogy milyen szemmel nézi a mindenkori hatalom a trianoni megemlékezésünket. Ez most szinte elképzelhetetlen. Ugyanilyen elképzelhetetlen volt 106 éve is még az akkori beregszászi, munkácsi és ungvári magyarnak. Miért fontos az, hogy a határon túli magyarság megmaradjon? Ez a magyar nemzet megmaradásának is a záloga. A határon túli magyarság tölti be a végvári rendszer szerepét, nem Magyarország határait védi, hanem a magyar élettér határait. Ez nehéz feladat, még akkor is, ha nem tudatosan teszi ezt a határon túli magyarság 99%-a. Nem tesz mást, mint éli az életét egy másik ország fennhatósága alatt, és azzal védi a magyar nemzet határait. Ahhoz, hogy ezt meg tudjuk tenni, szükségünk van arra, hogy érezzük, a nemzet mögöttünk van”
– tette hozzá köszöntőjében Mester András.
A nemzet ereje
A Nemzeti Összetartozás Napja arra emlékeztet bennünket, hogy a nemzet ereje nem a különbségek hiányában, hanem abban rejlik, hogy a közös nyelv, kultúra és emberi kapcsolatok révén képesek vagyunk felismerni egymás értékeit. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében különösen érezhető, hogy a nemzeti összetartozás nem elvont eszme, hanem mindennapi valóság: a határon túli magyarokkal ápolt kapcsolatok közös felelősségünket és összetartozásunkat erősítik – hangsúlyozta emlékezőbeszédében Polgári András, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója.
Közös ima és koszorúzás
Az ünnepi megemlékezésre a Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium Zene- és Táncművészeti tagozat diákjai egy műsorral készültek, Táncképek a Kárpát-medencéből címmel. A történelmi egyházak képviselői közös imádságra hívták a résztvevőket, majd a főhajtást koszorúzással tették teljessé az emlékezők a nyíregyházi Hősök terén, a virágokat az életfa tövében helyezték el a város és a vármegye vezetői.
